Palackban Kürt és a zamata

Sütő Zsolt és Melecsky Tibor – fiatal kürti borászok, ők a Strekov 1075A szerző felvétele2001 őszén született a gondolat, majd 2002 októberében bejegyzésre került a Strekov 1075 Kft. Az elkövetők – Sütő Zsolt és Melecsky Tibor – fiatal kürti borászok. A név Kürt község hivatalos neve, a dátum pedig az első írásos emlékére utal, mely a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében található, és a falu közel ezeréves múltját bizonyítja. A cég két alapítótagjával beszélgetünk.

Miért épp erre a névre esett a választás?

S. ZS.: Nem titkolt szándékunk, hogy – egy kis lokálpatriotizmustól hajtva – tevékenységünkkel falunk hírnevét is öregbítsük. Természetesen a múltat felvállalva, tehát a szőlőtermesztés és a borkészítés kürti és környékbeli hagyományaira építkezve.

Ezzel tulajdonképpen el is árulta, hogy a cég fő tevékenysége a szőlő és a bor körül forog.

M. T.: Nem élünk olyan sokáig, hogy rossz borokat igyunk. Mindketten szeretjük a jó minőséget, ez nem titok. Mi magunk is azt tekintjük elérendő célunknak, hogy ilyen borokat készítsünk, de azokból a szőlőfajtákból, amelyek itt, Kürtön teremnek. Amit ez a táj adni képes, azt mi át szeretnénk menteni a borainkba. Ehhez persze sok minden szükséges. Mi azzal kezdtük, hogy megvásároltunk a falu közepén egy régi magtárépületet, melyet már részben felújítottunk. Egyelőre kész a pincerész, ahol maga a borkészítés folyik. Irányított erjesztési technológiával dolgozunk, a megfelelő berendezést Olaszországból vásároltuk. A csúcsminőségű tartályok és komponenseik nagyban segítik munkánkat. Az első évben öt fajta bort készítettünk 2-3 ezer literes mennyiségben. Idén hatfajta bor készítése a tervünk, és – mivel jó volt a szüret – ötvenszázalékos mennyiségemelést is tervezünk.

Mi lesz ennyi borral?

M. T.: A borokat archiváljuk, és az e célra épített pincénkben tároljuk. Szintén ebben a pincében kisebb, 8-10 fős csoportok részére borkóstolókat szervezünk. Felkérésekre különféle rendezvényeken borkóstolókat, borbemutatókat tartunk. Célközönségünk az igényes vendégek. Bemutatóinkat olyan vendéglátó egységekben tartjuk, ahol a megfelelő színvonalon tudják tálalni borainkat. A borivásnak kultúrája van, és az általunk készített boroknak szükségük van a megfelelő közegre, hogy kiadják magukból a maximumot.

S. ZS.: Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy helyet szerezzünk magunknak a hazai piacon. ĺzléses csomagolásban, megfelelő áron kínáljuk portékánkat. Mi úgy látjuk, hogy egyre nagyobb igény jelentkezik a jó minőségű hazai borok iránt. Mivel az egyértelmű, hogy csakis a legjobb minőségű szőlőből készülhet a legjobb bor, mi a legjobb alapanyagból – kürti szőlőből készítjük borainkat. Szlovákia legjobb minőségű szőlőtermő területei ugyanis a Királyhelmec melletti tokaji régió és a Kürttől Párkányig húzódó dombvonulat. (Vladimír Hronský pozsonyi enológus Szlovákiai borok című könyvében részletesen is elemzi és megerősíti ezt az állítást – a szerző megj.)

M. T.: A bor legyen területhez kötött. Az adott termelői hely ízei, illatai, jellegzetességei felfedezhetőek legyenek az egyes borokban. Kürtnek nagyon erős és jellegzetes a „zamata”, erre is alapozzuk a kürti bor jövőbeni sikerét. Elképzeléseink szerint a Korpás András által Kürtön nemesített vörös dunajra és a kitűnő borokat adó devinre különös hangsúlyt fogunk fektetni. Zászlósborunk a száraz, vörös alibernet és a méltatlanul alulértékelt zöldveltelini. A jellegzetes kürti fajtákról sem feledkezünk meg, olaszrizlinggel, kékfrankossal és szentlőrincivel is foglalkozunk. Nem akarunk olyan irányban elmenni, hogy a világon éppen most „menő” fajtákat részesítsük előnyben. Mi a helyi fajtákra esküszünk.

Ez alatt az egy év alatt még nem várható csoda a Strekov 1075 Kft.-től. Mennyire vannak megelégedve a borkóstoló vendégek?

M. T.: Azt talán tőlük kellene megkérdezni, ám mindenesetre jó jel, hogy a legtöbben, akik kóstolták, meg is vásárolták borainkat.

Milyen volt az idei szüret?

M. T.: Idén nagyon jó év volt a kék szőlőkre, várhatóan sokkal jobbak lesznek a vörösborok is. Vigyázni kell azonban, mivel a vörösborok több odafigyelést, időt és energiát igényelnek, mint a fehérek, de főleg az érlelési idejük sokkal hosszabb. Az, hogy mikor kerülnek piacra, még most nem tudható. Ebből is látszik, hogy a minőségi borászatban a befektetett tőke nem hoz gyorsan hasznot. Éppúgy, mint a jó szőlőtőke. Idő kell hozzá, míg terem.

A beruházáshoz, a piacra történő betöréshez rengeteg pénz kell. Honnan teremtik elő ehhez az anyagiakat, és mik a további terveik?

S. ZS.: Mivel idén kedvező elbírálást nyert a vidékfejlesztési minisztériumba benyújtott pályázatunk, talán sikerül minél előbb befejezni az épület teljes rekonstrukcióját. A földszinti és első emeleti részt egy úgynevezett nyitott, hangulatos pincészetté szeretnénk átalakítani, ahol nagyobb, 40-45 fős csoportokat is tudnánk fogadni a kóstolóhelyiségben. Innen az üvegpadlón át betekintés nyílik majd a földszinti földolgozó helyiségbe is.

Mivel bor formájában Kürt nem tudja még kellő színvonalon bemutatni magát a nagyközönségnek, mi próbáljuk ezt az űrt betölteni. Reméljük, minél előbb követőkre találunk. A helyi szövetkezet elnöke, Ványi Ferenc, valamint a szőlő és bor nagy ismerője, Korpás András mindenben a segítségünkre vannak. Úgy érezzük, a kürti emberek, akik évszázadok óta gyönyörű harmóniában élnek a természettel, a szőlővel és a boraikkal, szintén örömmel vették hírét vállalkozásunknak.