Nemes, nemtelen

Ige: „Babilónia királya lemészároltatta Cidkijjá fiait Riblában a szeme láttára, és lemészároltatta Babilónia királya Júda valamennyi nemesét is. Cidkijját pedig megvakíttatta, bilincsbe verette, és úgy vitte Babilonba. ...

Ige: „Babilónia királya lemészároltatta Cidkijjá fiait Riblában a szeme láttára, és lemészároltatta Babilónia királya Júda valamennyi nemesét is. Cidkijját pedig megvakíttatta, bilincsbe verette, és úgy vitte Babilonba. ... A városban maradt népet és azokat, akik átpártoltak hozzá, a nép többi részével együtt fogságba vitte... Babilóniába. A nép nincstelen részét, akiknek semmijük sem volt, Júda földjén hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok, és szőlőket és szántóföldeket adott nekik...”

(Jeremiás könyve 39, 6–10.)

Pár éve film született olasz produkcióban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című könyve alapján. A siker jó ízét kicsit levették a körülötte föllángoló viták, mert Molnár Ferenc örökösei nem akartak hozzájárulni ahhoz, hogy a producer Nemecsek anyjának szerelmi viszonyával próbálja fűszerezni a történetet. Mert ma már a hősiességről, a becsületről, a csapatszellemről szóló ifjúsági film sem eladható jól, ha nincs benne valami szex. Hisz az ifimagazinok vezető hírei is az aktuális sztárok ilyen-olyan magánéleti pletykáival vannak tele. A nemes, nagy emberi értékeket kiszorítja a nemtelen, vagy éppen nemi értéktelenségek sora. Babiloni elv, ami jól bevált már a történelem során. Ha egy népet meg akarnak alázni, romlásba akarnak dönteni, akkor a nemeset, az értékeset kell kiölni belőle. Megvakítani vagy elvakítani, hogy ne is lássa, mi történik körülötte. A Krisztus előtti 6. század történései ezek, amiket olvasunk Jeremiás próféta könyvében. A próféta állandóan figyelmeztette, mint élő lelkiismeret, Izrael népét, hogy maradjon meg az Isten törvényében, az isteni értékrend mellett. Mert ha ezt elhagyják, Isten kiszolgáltatja őket az ellenségnek. Előbb csak kacérkodtak, hűtlenkedtek a bálványaikkal, aminek az lett a következménye, hogy később parancsszóra kellett az arany bálványszobrok előtt leborulniuk. Aki pedig ezt megtagadta, az a tüzes kemencébe vettetést kockáztatta meg. Mivel Izrael fiai nem hallgattak a próféták által küldött isteni intelmekre, eljött Nabukodonozor, és megölette Jeruzsálem nemeseit, köztük a király fiait is. Akik pedig még számítottak valamit a népből, azt deportáltatta Babilon földjére. A nincsteleneknek valami koncot adott, hogy ezek aztán szolgalelkűen engedelmeskedjenek neki. (Csak a margón jegyzem meg, hogy nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot e több mint 2500 éves történet és apáink, nagyapáink elbeszélése között, miként telepítették ki a II. világháború után az erős faluközösségekből a tanítót, a papot és mindenkit, aki számított, hogy aztán a megtört maradékkal és a behozott szolgalelkűséggel a szövetkezetesítéstől a reszlovakizációig mindent el lehessen végeztetni.)

A mai időkben ennek szellemi, úgy is mondhatnám, virtuális formájával találkozunk. Akkor Jeruzsálemet másfél éves ostromzár után vették be a babiloni csapatok. Ma már sok éve vesz körül minket ez a virtuális ostromzár. A nemest elnyomni igyekező korszellem a mai technikával medializált és internetesített világban az otthonainkban is követ minket. Eszközei évezredek óta jól beváltak. Az első az elvakítás. Jól példázza ezt a mostanában fölmerült húskérdés. A szépet mutató pulti neonfények és a jó kis vákuumcsomagolás mögött csak otthon derül ki, hogy bűzlik a pulykacomb. Sok szépen csomagolt eszméről és ígéretről, amit a legvakítóbb oldalai felől igyekeznek megvilágítani, végül kiderül, hogy bűzlik. Az egyik legvakítóbb csomagolóanyag ma is a pénz, a mammon.

A második eszköz, kiölni az emberekből az erkölcsi tartást. Divattá tenni az erkölcstelenséget, ügyességnek, bátorságnak föltüntetni a tisztességtelenséget, a csalást. Aki ellenállna, azt, ha lehet, elűzni vagy a perifériára szorítani. „Aki mindvégig kitart, az üdvözül” – ismerjük a szentírás végéről. Isten az ő hűséges gyermekeit mindig valamilyen módon megtartotta. Gondja volt Jeremiás prófétára, sőt még az idegen Ebed-Melekre is, aki a próféta javát munkálta. A kiegyezés idején 1867-ben a nemzet nagy fiai nem engedtek az 1848-as forradalom legfontosabb vívmányaiból. ĺgy március 15. környékén méltó utódokként mi se engedjünk a 48-ból!

A szerző református lelkész

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?