Nem várható drasztikus áresés

Jövőre ugyan nem drágulnak az energiahordozók, ám nem számíthatunk drasztikus áresésre sem. Az elmúlt években ugyanakkor jelentős mértékben nőttek a lakosság által leginkább használt fűtési módok költségei, így egyáltalán nem mindegy, hogy mivel fűtünk. A korábban a központi távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóházak egy része felmondta a távhőszolgáltatóval kötött szerződését, és olcsóbb megoldás után nézett. Jelenleg az egyik legolcsóbb megoldásnak a szilárd tüzelőanyagok számítanak, ezek azonban nem nyújtják azt a kényelmet, amit a gáz- és villanyfűtés tesz lehetővé. Milyen fűtési rendszert érdemes bevezetnünk? Manapság a legolcsóbb fűtési módnak a fával való fűtés számít. Ha emellett döntünk, fel kell készülnünk az ezzel a fűtési móddal járó bűzre, és persze arra is, hogy éjszaka többször is fel kell kelnünk, hogy fát tegyünk a tűzre, hacsak nem szeretnénk megfagyni. Ez a fűtési mód így azok számára előnyös, akiknek az ár a legfontosabb, és ezért bármit hajlandók megtenni. Egy klasszikus családi ház esetében ugyanis a gázfűtéssel szemben ilyen módon évente nagyjából 20 ezer koronát takaríthatunk meg. Mindez az olyan családokra érvényes, akik évente 100 gigajoule hőt használnak fel. Gázfűtés esetén egy ilyen család nagyjából 47 ezer koronás kiadással számolhat, ami különösen az alacsonyabb bevételű családok esetében súlyos érvágásnak számít. Ugyanilyen hőfogyasztás mellett a fafűtés éves költségei 25 ezer korona körül mozognának. Ha a fa- és szénfűtést túl időigényesnek és piszkosnak tartjuk, nem marad más hátra, mint a gáz vagy a villany. Ez utóbbi még mindig drágább, mint a gáz, sok függ azonban attól, hogy családi házban vagy lakásban élünk-e.

A fűtési rendszer megválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy milyen mennyiségű hőt fogyasztunk. A gázkazánoknak ugyanis modulált teljesítménye van, ami nem képes a gyors változtatásokra. Ha a fogyasztásunk alacsonyabb, a gázkazánnal feleslegesen sok hőt állítunk elő. Éppen ezért, ha a házunk kellőképp szigetelt, vagy csak a nap bizonyos óráiban fűtünk, hatékonyabb lehet a villanyfűtés, még ha a villany drágább is a gáznál.

Nagy általánosságban elmondható, hogy minél nagyobbak a belépő költségek, vagyis a fűtési rendszer kiépítésére fordított anyagiak, annál olcsóbb a működtetés.

Az elmúlt időszakban egyre népszerűbb megoldásnak számít ugyanakkor az akkumulációs fűtés is. Ez az éjszaka felhalmozott hőt használja fel nappal. Mivel éjszaka olcsóbb a villanyenergia, ezzel a módszerrel is jelentős összeget takaríthatunk meg. Általában elmondható, hogy az akkumulációs fűtéssel nagyjából ugyanolyan költségekre számíthatunk, mint ha gázzal fűtenénk. Ezt a fűtési módot ráadásul a regionális áramszolgáltatók is támogatják. ĺgy jövőre azok, akik az akkumulációs fűtés mellett döntenek, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatónál például 10 százalékkal alacsonyabb díjra számíthatnak, mint a klasszikus villanyfűtést igénybe vevők.

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az energiaipari elemzők többsége megyegyezik abban, hogy a faforgács ára az elkövetkező hónapokban nőni fog, mivel egyre nagyobb iránta a kereslet a környező országokban is. A biomassza azonban ezután is olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Várhatóan egyre nagyobb szerephez jutnak az alternatív energiaforrások is, bár ezek tömeges elterjedésére régiónkban még várnunk kell. (m.i., hn, t)

A tüzelőanyagok ára (Sk/GJ)

Szalma (saját) 29,1

Fakéreg 53,6

Szalma 58,3

Fűrészpor 108,3

Barnaszén 156,4

Brikett 299,2

Földgáz (nagyfogyasztók) 312,2

Pellet 421,6

Földgáz (kisfogyasztók) 454,8

Megjegyzés: az árak régiónként változók.

A fűtés éves költségei (Sk)

Fűtés Családi ház Panellakás

Villanyenergia 66 520 32 424

Akkumulációs 57 527 29 256

Központi 58 227 23 924

Földgáz 46 871 20 870

Barnaszén 37 406 15 604

Fa 25 275 10 110

A családi ház esetében 100, a lakások esetében pedig 40 gigajoulos fogyasztással számoltunk. A földgáz esetében a jövő januári árakat vettük figyelembe.