Nem tudni mi lett a sorsa az észak-koreai szállodahajónak

A tulajdonos akaratából távozott még tavaly nyáron a Duna magyarországi szakaszáról az az észak-koreai szállodahajó, amelynek Bem rakparti jelenlétére korábban a magyar titkosszolgálatok is felfigyeltek. Magyarországi hajózási szakemberek szerint Németországba vagy Szlovákiába került a vízi jármű.

Han Csong Li, a sokáig a parlamenttel szemben a Dunán horgonyzó szállodahajó (pontosabban az Első Dunai Szálloda Kft.) észak-koreai tulajdonosa tavaly nyáron, július 10-én kérte a hajózási felügyeletet, hogy töröljék járműve nyilvántartási számát – közölte a hatóság. A kérelmet a tulajdonos azzal indokolta, hogy a hajót értékesíteni kívánja. Hegedűs Tamástól, a felügyelet műszaki osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy ezt követően kilenc nap múlva kiadták a törlésről szóló végzést, a szállodahajót pedig napokon belül elvontatták. Rejtély, hogy ezután mi lett a sorsa az 1936-ban Etele néven még hajónak épült, majd 1990-ben szállodává átépített és úgynevezett úszóműként nyilvántartásba vett szerkezet sorsa. Egyes hírek szerint a Dunán Németországba szállították, és ott ócskavasként eladták. Más magyarországi hajózási szakemberek viszont úgy tudják, hogy az úszó szálloda nem jutott el odáig, hanem egy pozsonyi nagyjavítás után még mindig Szlovákiában horgonyoz.

Az észak-koreai hajó jelenléte több mint másfél évvel ezelőtt keltette fel a budapestiek érdeklődését. Felvetődött, hogy a phenjani titkosszolgálat megbízottait álcázza, akik onnan lehallgathatják vagy más módon megfigyelhetik a pesti oldal kormányintézményeit vagy éppen a Budán lévő, Bem téri külügyminisztériumot. A vízi szálloda rejtélyességét csak növelte, hogy szinte kongott az ürességtől, amikor a Magyar Nemzet riporterei akkoriban felkeresték, és az is, hogy a tulajdonos elzárkózó volt, a KNDK budapesti nagykövetsége pedig az idő tájt Bécsbe költözött.

A kémhajóvád soha nem bizonyosodott be. A magyar hatóságok – a hivatalos nyilatkozatok szintjén legalábbis mindenképpen – vigyáztak arra, hogy ne tekintsék a vállalkozást a hivatalos KNDK érdekeltségének. Egy, az észak-koreai politikát jól ismerő, ma már nyugalmazott magyar diplomata, aki neve elhallgatását kérte, nem tartotta „teljesen kizártnak”, hogy Phenjan így próbált „kisebb információs hídfőállást” szerezni a vele ellenséges NATO egy viszonylag új tagállamában. Hozzátette ugyanakkor, hogy a KNDK rendkívül elzárkózó rezsim, és - mint mondta - „ha Dél-Koreánál, Japánnál és Kínánál ilyen vonatkozásban távolabbra tekint, akkor legfeljebb az Egyesült Államok érdekli”.

Annyi bizonyos: szeptember 11-e óta világszerte éberebbek lettek a nemzetbiztonságiak. Értesülések szerint, ha a szolgálatok adott esetben egy az észak-koreaihoz hasonló hajó távozását tartanák szükségesnek, úgy a járművek engedélyét kiadó helyi hatóságnál érnék el, hogy annak tulajdonosa ne kapja vagy hosszabbíthassa meg azt. Magyar nemzetbiztonsági forrásból annyit sikerült megtudni: jó néven vették, hogy a hajó felszedte a horgonyt, és távozott a magyar vizekről. Az elővigyázatosságnak tudható be egyébként, hogy a pesti kormányzati negyed előtt üres a Duna-szakasz.

Szlovákiában senki sem látta

„Nem tartozik a hivatal hatáskörébe eltűnt hajók után nyomozni” – ezt az információt kaptuk a magyarországi Nemzetbiztonsági Hivataltól, amikor a történet valóságalapjáról érdeklődtük. Fráter Olivér, a titkosszolgálatot felügyelő tárca nélküli miniszter titkára közölte: tudnak az ügyről, de nem kívánnak nyilatkozni. Sem a komáromi, sem a pozsonyi kikötő-felügyelet nem tudott a hajóról, amelynek állítólag Pozsonyban nagyjavításon kellett volna átesnie. A hajójavító műhelyben közölték, hogy néhány éve javítottak utoljára úszó szállodát, a Graciát, ám az jelenleg is a fővárosban horgonyoz. A bősi vízlépcső felügyeletén is érdeklődtünk. Ján Blahuta igazgató csupán egy számításba jöhető esetről tud, egy kambodzsai felségjelű hajóról. Nem derült ki, hogy a köddé vált úszó szálloda milyen lobogó alatt hajózik. Ha átúszott is a Duna szlovákiai szakaszán, nem hagyott maga után nyomot. (szge)