Nagy Testvér köszöni, jól érzi magát Amerikában

Washington. Az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által a titkosítás alól nemrég feloldott, egykor igen titkosnak minősített dokumentumok első ízben igazolják az Echelon nevű amerikai kémprogram létezését, amely a magánjellegű telefonok, faxok és elektronikus levelek világméretű lehallgatását szolgálja. A Nemzetbiztonsági Archívum által őrzött és a tájékozódás szabadságáról szóló törvény alapján felszabadított több irat is eljutott a George Washington Egyetem kutatóihoz (a dokumentumok az egyetem internetcímén is hozzáférhetők). Az elektronikus kémkedéssel megbízott NSA eddig nem erősítette meg egy ilyen hálózat létezését. A Nemzetbiztonsági Ügynökség nem kívánta kommentálni az információkiszivárgást.

Az Echelon program létezését két dokumentum említi. Az egyik 1991. szeptember 3-i keltezésű, és a nyugat-virginiai Sugar Grove-ban lévő elektronikus ellenőrző központ feladatát rögzíti a hírszerzés 554. csoportjával összefüggésben. A másik dokumentum 1995. június 15-i keltezésű, és az amerikai légierő Echelon-egységeinek aktivizálására vonatkozó utalásokat tartalmaz több amerikai támaszponton az egész világra kiterjedően: nevezetesen az alaszkai Elmendorfban, a Washington állambeli Yakimában, Nyugat-Virginiában, Puerto Ricóban, valamint a csendes-óceáni Guam szigetén.

z Echelon rendszer lehetővé teszi a telefonhívások, e-mailek és faxüzenetek lehallgatását az egész világon. A földi állomások vagy távközlési műholdak útján lehallgatott üzeneteket ezután eljuttatják az NSA-hoz, ahol megrostálják őket. A Michael Hayden, az amerikai légierő altábornagya által irányított NSA rendelkezik a világon a legfejlettebb informatikai központtal.

Az Egyesült Államok kongresszusa 1999 decemberében úgy döntött, előzetes vizsgálatot indít, miután olyan vádak hangzottak el, hogy az NSA amerikai állampolgárokat is lehallgat, ami ellentétes az ügynökség státusával. Ezt a kémtevékenységet közvetett módon a brit hírszerzés útján végzi a két ország között 1948-ban kötött UKUSA egyezmény alapján. A nyolcvanas évek elején rendszerbe állított Echelon rendszert 1998-ban az Európai Parlament is bírálta, szóvá téve, hogy az „megsérti a nem-amerikaiak üzenetváltásainak magánjellegét európai kormányok, vállalatok és állampolgárok esetében”.

Az amerikai katonai hírszerzési ügynökségek közül a legtöbb titok övezte Nemzetbiztonsági Ügynökséget 1952-ben alapították, hogy a külföldi üzenetváltásokat lehallgassa és elemezze a nemzetvédelmi minisztérium számára, valamint hogy biztosítsa az amerikai kormányzat bizalmas üzenetváltásainak kódolását és biztonságos eljuttatását a címzettekhez és vissza. Az ügynökség egyik legjobb amerikai ismerője, James Banford szerint az NSA-nak 38 ezer alkalmazottja van, kétszer annyi, mint a CIA-nak, és költségvetése is jóval nagyobb. Hogy pontosan mennyi pénzt kapnak az amerikai adófizetőktől, azt csak nagyon kevesen tudják.

Az USA nem fogadta az EU-küldöttséget

Brüsszel. A Bush-kormányzat lekezelően bánt azokkal az európai diplomatákkal, akik azért látogattak az amerikai fővárosba, hogy meggyőződjenek, mire használja az Egyesült Államok az Echelon elektronikus kémhálózatot. A delegációt Gerhard Schmid, az Európai Parlament alelnöke vezette. Az EU képviselői az amerikai Nemzetvédelmi Hivatalnál (NSA), illetve a Központi Hírszerzési Ügynökségnél (CIA) tettek volna látogatást, azonban a két kormányzati szervezet képviselői nem voltak hajlandóak fogadni az európai képviselőket. Feltételezések szerint az e-mailek, faxok és telefonbeszélgetések lehallgatásából származó értesülések végül amerikai cégekhez kerülnek, amelyek így tisztességtelen előnyt szereznek európai társaikkal szemben. Carlos Coelho, az Európai Parlament Echelont vizsgáló ideiglenes bizottságának elnöke aggasztónak nevezte, hogy elmaradtak a tervezett megbeszélések. Elmondta, az NSA és a CIA az utolsó percben mondta le a találkozókat, ezért a küldöttség útját megszakítva tért vissza Európába. (origo)