Nagy emberek kicsiben – Szilágyi Erzsébet

A nagyközönség körében számtalan tévhit él a híres emberekről, sok esetben pedig nem is ismerik a történelem nagy alakjait. Mivel az új ismeretek iránt legfogékonyabbak a tizenévesek, ezért sorozatunk különösen az ő figyelmüket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgálhatnak számukra.

Az anyakirálynő

Napjainkban az uralkodó édesanyját illeti meg ez a cím. Elég csak a közelmúltban, százegy éves korában elhunyt törékeny öreg hölgyre, Nagy-Britannia királynője, II. Erzsébet édesanyjára gondolni, aki az egész világ szívét meghódította. Nem most, hanem a szörnyű második világháború idején, amikor az uralkodó családot Kanadába kívánta az angol kormány menekíteni. Ekkor nyilvánosan kijelentette, a királynak a nemzete mellett a helye, a királynőnek a férje mellett kell maradnia, a gyerekek pedig az anyjukat nem hagyhatják el. Ki is tartottak Londonban a rettenetes bombázások dacára. A magyar történelem is ismeri ezt a fogalmat, de egészen más értelemben. A király társuralkodóját jelöli. Nem is akármelyik királyét, a legendás, igazságos Mátyásról van szó és édesanyjáról, a nála is híresebb Szilágyi Erzsébetről.

Mesébe illő a történet. A tizenéves Szilágyi Erzsébet Lazarevics szerb uralkodó udvarában ismerkedett meg a délceg hadapróddal, Hunyadi Jánossal. Az első pillanatban egymásba szerettek, hamarosan összeházasodtak. Ekkor kezdődött a fiatalasszony párját ritkító élete. Először is, férje és Mihály testvére a király leghíresebb hadvezéreiként szinte folytonosan háborúban voltak. Erzsébetre hárult a hatalmas Szilágyi- és Hunyadi-birtokok intézése. Hogy fogalmunk legyen, mekkora felelősséggel járt ez, nagyjából akkora terület életét irányítja egyes-egyedül, mint a mai Szlovákia!

Sok mindent megélt, és sok csapásban volt része. Ma a történelemkönyvek lapjain szerepel, hogy férje, Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári csatában diadalmaskodott a hatalmas török túlerő felett, ennek emlékére harangoznak Magyarországon minden délben. Csakhogy a törökverő hős hadvezér hamarosan a kitörő pestisjárvány áldozatává vált. Közben idősebbik fia, László, Erzsébet testvére, Szilágyi Mihály által igazgatott nádorfehérvári várban összeverekedett Cillei Ulrikkal és híveivel, aminek eredményeként Ulrik halálos sebet kapott. V. László király az oltári szentségre esküdött, hogy nem esik Hunyadi Lászlónak bántódása, ennek ellenére lefejeztette őt. Erzsébet kisebbik fiát, Mátyást a menekülő király magával hurcolta Csehországba. Ilyen szörnyű csapások alatt szinte minden anya összeroppanna. Szilágyi Erzsébetet keményebb fából faragták. Hosszú alkudozások árán elérte, hogy Podjebrád György elengedje Mátyást, igaz ehhez feleségül kellett vennie a cseh uralkodó Katalin nevű lányát. Majd megszervezte a királyválasztást. Hogy biztos legyen a végeredmény, Mihály testvérét hatalmas hadsereg élén a királyválasztó gyűlésre hívta. Ezután könnyedén sikerült a tizennégy éves Mátyást uralkodóvá választatni.

Tudjuk, hogy a legendás király visegrádi palotájából irányította az ország életét. De miért nem Budáról, az uralkodók hagyományos központjából? A válasz egyszerű, ott Erzsébet volt az úr. Olyannyira, hogy amíg élt, a király társuralkodójának, anyakirálynőnek nevezték. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy nagyrészt ennek az erős, céltudatos asszonynak köszönhető a Mátyás körül kialakult legendák nagy része. Ő maga is bőkezű uralkodó volt. 1465-ben Vajdahunyadon ferences kolostort alapított, a helyi várat teljesen átépíttette. Földi maradványait fia, I. Mátyás a magyar királynék temetkezési helyén, a székesfehérvári főtemplomban helyeztette örök nyugalomra, ezzel is kihangsúlyozva, hogy Magyarország uralkodója volt.