Nagy a bizonytalanság

Egyúttal a 760 millió tonnás fogyasztás szintén történelmi magasságokat ért el, ami 40 millió tonnás növekedés az előző évhez képest. A világkereskedelemben „megmozgatott” kukorica mennyisége elérte a 860 millió tonnát, közben az átmenő készletek visszaestek 86 millió tonnára, ami 40 napos fogyasztási szintnek felel meg. Az árak folyamatosan növekedtek, aminek végleges mértéke nagymértékben függ majd az amerikai kontinens terméseredményétől, hiszen az adja a világ termesztésének 53%-át – foglalták össze az előző év ágazati eredményeit az Európai Kukorica Termesztők Szövetségének (CEPM) tavalyi franciaországi közgyűlésén.

Európában a helyzet meglehetősen bizonytalan. A nyolc és fél millió hektár termőterületen a terméseredményekben kismértékű növekedést jeleztek előre a statisztikák (56 millió tonna, 6,5 t/ha átlaghozammal). A Közép-Kelet Európában tapasztalható aszály és hőhullám azonban meglehetősen keményen keresztülhúzta az előzetes számításokat. A piaci kilátásokat illetően még sok a kérdőjel. Ez a bizonytalanság számos olyan tényezőből adódik, melyek alakulása előre még nem látható (2007 amerikai termés, argentin és a brazil kukorica versenyképessége, fuvarozási költségek, euró/dollár árfolyam, GMO helyzete).

Az Európai Kukoricatermesztők Szövetsége komoly piacelemző és értékelő munkát végez az adott szakterületen, ennek keretében véleményt mond az alapvető piaci folyamatokról, meghatározza az áremelkedések lehetséges okait (a fogyasztás emelkedése, a kalászos gabonatermesztési deficitje, növekvő szállítási költségek, tárolási politika), elemzi őket és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a termelői kapacitások és a fogyasztói igények összhangba hozhatók legyenek a technológiai (növényvédelem, öntözés, új módszerek) és piacszabályzási (intervenció, import kvóták, terület pihentetés mértéke) stb. eszközök felhasználásával. Ennek keretében a CEPM világossá tette álláspontját a KAP 2008/2009-ben esedékes felülvizsgálatával kapcsolatban. A szövetség álláspontja szerint nem engedhető meg az idő előtti reform. A CEPM azt szeretné, hogy a felülvizsgálat valóban csak értékelés legyen, és ne burkolt reformot eredményezzen. Az európai kukoricatermesztők számára a legfontosabb a folytonosság és a kiszámíthatóság. Ezzel összefüggésben fontosnak tartja a támogatási feltételek egyszerűsítését. A CEPM érdeke, hogy feltételek kialakítása realisztikus és egyben pragmatikus legyen, ne növelje tovább a gazdák terheit (adminisztratív, több ellenőrzés, növekvő problémák).

A CEPM küzdött az intervenciós rendszer fenntartásáért, és továbbra is harcolni fog azon piacszabályzó eszközök fenntartásáért, melyek biztonsági hálót képeznek a kukoricatermesztők számára. Nem kívánja karba tett kézzel nézni, hogy ezeket az eszközöket egymás után megszüntetik. Fontos, hogy a közvetlen támogatások tovább már ne csökkenjenek. A CEPM ellenez minden olyan törekvést, ami a kötelező moduláció erősítését célozza.

A szervezet ellenezte a kukorica intervenciós rendszer eltörlését, és továbbra is kiáll a rendszer működtetése mellett. Álláspontja közben igazolódott, hiszen az intervenciós készletek immár minimálisra csökkentek, és egyáltalán nem növekedtek kezelhetetlen szintre, mint ahogyan azt a Bizottság valószínűsítette. A szervezet erőfeszítései eredményesek voltak, hiszen az erős politikai nyomás ellenére kompromisszumos megoldás született, és ami a legfontosabb, sikerült fenntartani a mechanizmust. Az elkövetkező három évben a mennyiségek folyamatosan csökkennek ugyan, de a mechanizmus fennmaradhat és szükség esetén újraindítható.

A GMO terén nem egységes a szabályozás

Míg a GMO termesztés a világban folyamatosan növekszik (Észak és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia), addig Európában a kukoricatermesztők véleménye szerint a helyzet továbbra is zavaros. Főleg a szabályozás területén mind az EU, mind pedig a tagországok szintjén. Az Bt kukorica termesztése Franciaországban ugyan megkezdődött és a területek folyamatosan növekednek, a kérdést politikai és társadalmi téren továbbra is szenvedélyektől fűtött viták uralják, amely kiszámíthatatlan feltételeket teremt. Az összes GM kukoricatermesztő ország 2006-ban növelte a területeit. Az egyedüli kivétel Ausztrália volt, ahol a rendkívüli szárazság ezt nem tette lehetővé. 2006-ban a 22 ország közül az egyetlen új belépő Szlovákia volt 30 ha területtel, amit tavaly 1000 ha-ra növelt. Nyolc országban található a területek 88%-a (USA, Argentína, Brazília és Kanada). A növény biotechnológia értéke (vetőmagok és technológia költség) 6,1 milliárd dollárral emelkedett, ez 16%-a növényi termékeknek (38,5 milliárd dollár) és 21%-a a vetőmagoknak (31 milliárd dollár).

Az EU hatékony szabályzással rendelkezik, ami GM termékek fogyasztásra történő engedélyezését illeti. 2003 és 2006 között a rendszer jól működött, azonban 2006 januárja óta újabb engedélyezés nem történt. Jelenleg az EU-ban 47 fajta GM kukorica termesztése lehetséges. A hibridek száma, ha kismértékben is, de évről évre emelkedik. Az EU közös fajtakatalógusára felkerülő fajtákat döntően Spanyolországban és Franciaországban ismerik el, de történt már fajtaelismerés Németországban is. Jelenleg hat tagország rendelkezik hatályos koegzisztencia jogszabállyal (Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Csehország és Szlovákia). Nyolc további tagország küldte el az Európai Bizottság számára jogszabály-tervezetét, azonban ezekben az esetekben döntés még nem született.

A Bizottság kinyilatkoztatta azon szándékát, hogy harmonizálni kívánja a különböző tagországi koegzisztencia szabályokat. Mostanában jött létre az Európai Koegzisztencia Iroda. Az iroda célja, hogy olyan ajánlásokat dolgozzon ki, aminek alapján a harmonizáció megvalósítható. (Forrás: vetőmag)