Munkahelyi szexeregy

Az esetről a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap számolt be egy olvasói levél alapján. Az illető hölgyet, aki több hónapja próbál elhelyezkedni, felhívta egy munkaközvetítő azzal, hogy a fenti cég elnöke titkárnőt keres. A követelmények: felsőfokú végzettség, szakmai gyakorlat, angolnyelv-tudás, jó megjelenés. A hölgy kissé furcsállta, hogy azonnal az elnökkel kellett leülnie beszélgetni. A vezér bevezetésként azt közölte vele, hogy „nem tipikus“ beszélgetés következik, mert ő elsősorban a hölgy őszinteségére, személyiségjegyeire kíváncsi.

Először azt kérdezte tőle, mennyi 16-szor 16, és mérte a válasz időtartamát. A következő kérdés így hangzott: Mit tenne, ha vele együtt New Yorkba kellene utaznia, és ott kiderülne, hogy egy szobában kell lakniuk? Azután: Van-e fiúja, és az nem féltékeny-e rá? Ábrándozik-e menyasszonyi ruháról és gyerekekről? Szereti-e a szexet, és vannak-e ilyen tapasztalatai?

Nem érdeklődött a hölgy végzettsége, szakmai múltja iránt, bár néhány kérdést angolul fogalmazott meg. A jelentkező – elmondása szerint – igyekezett mindegyikre őszintén válaszolni, és csak a beszélgetés végén tudatosult benne, hogy milyen megalázó helyzetbe került. A lap értesülése szerint az adott cégnél minden női munkavállaló hasonló kérdéseket kap. Többen felháborodtak, volt aki utólag megkérdezte a munkaközvetítőtől (amely azóta fel is mondta a közreműködést a céggel), hogy munkát ajánlanak vagy „kerítéssel“ foglalkoznak?

Az elnök szerint azonban az interjúval minden a legnagyobb rendben van. A közös hotelszobára vonatkozó kérdéssel például azt akarta kifürkészni, megbízik-e a jelentkező jövendő főnökében. A barát, esküvő és gyerekek felől csupán azért érdeklődött, hogy megtudja, szándékozik-e hosszabb távon is munkatársuk lenni. Az a dolgozó – magyarázta –, aki szereti a szexet, jó kedélyű, elégedett az élettel, következésképpen jó légkört visz be a munkahelyre. Ami pedig a végzettséget és a szakmai tapasztalatokat illeti, az az önéletrajzból is kiolvasható.