Monopolizált érdekképviselet?

Az érintetteket az erdélyi civil szervezetek levelezőlistáján, az ERMACISZ-on Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéműsor volt főszerkesztője, jobboldali médiapolitikus arra figyelmeztette, hogy a kisebbségi képviselők frakciója monopolizálni szándékszik a kisebbségi érdekképviseletet. „Jelenleg a testület azokból a képviselőkből áll, akikre elegendő számban szavaztak kisebbségi nemzettársaik azért, hogy elnyerjék a minden nemzeti közösséget megillető egy parlamenti helyet. Kivételt képeznek a magyarok, aki az RMDSZ által és nem egyszemélyes kisebbségi képviseletük által vannak jelen a parlamentben.

A szóban forgó frakció elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai nem kormányzati szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újra bejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását. A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen” – áll Boros levelében.

A törvénytervezet tulajdonképpen az egyesületek, alapítványok bejegyzését szabályozó 26/2000 számú kormányhatározat módosítása lenne. A szervezetek újbóli bejegyzésével kapcsolatosan Boros Zoltán a következőket idézi a dokumentumból:

MAXIMUM 30 EZER

„Nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szervezete akkor kaphat jogi önállóságot, ha tagjainak száma eléri a közösség népszámlálásban kimutatott létszámának 30%-át, ami nem lehet több, mint 30 000 fő. Azok a kisebbségi szervezetek, amelyek a módosítás életbelépésekor tagjai a Kisebbségi Tanácsnak, megőrzik jogalanyiságukat. Az összes többi szervezet elveszti azt, és köteles újból kérni a bejegyeztetést.”

ANDREESCU FIGYELMEZTET

A tervezetet a Helsinki Bizottság emberjogi szervezet nevében Gabriel Andreescu véleményezte. A jogszabály a kisebbségi képviselet monopolizálásának a veszélyét hordozza magában, vélte a szervezet társelnöke.

Andreescu a javaslatban előírt feltételeket (30%, de nem több mint 30 000) a nagyobb számú kisebbségek esetében teljesíthetetleneknek tartja. Úgy véli, a jogszabály elfogadása súlyosan megzavarná a kisebbségek belső életét és veszélyeztetné a kisebbségi érdekképviseletre kialakított rendszert. Gabriel Andreescu az APADOR-CH nevében kérte a tervezet visszavonását, és javasolta egy kisebbségi és etnikai törvénytervezet kidolgozását.

Varga Attila jogász (aki tagja volt az alkotmánymódosításon dolgozó szakbizottságnak), Szatmár megye képviselője az RMDSZ-féle kisebbségi törvényről és a kisebbségi képviselők szervezet-bejegyzési javaslatáról nyilatkozva elmondta, a kisebbségi törvényt már 1995-ben benyújtották.

A törvényszöveg nemcsak kisebbségekről, hanem autonóm közösségekről is szólt, azonban érdemi vita soha nem folyt róla a parlamentben, s le is került a napirendről. „Egy különbizottság több mint egy évig ült rajta, és a vita arról folyt, szükséges-e egyáltalán külön törvényben szabályozni a kisebbségek helyzetét. Most az alkotmány mondja ki, hogy kell a külön törvény” – magyarázza a képviselő, hozzátéve, hogy az autonóm közösség fogalmát a spanyol alkotmányból emelték át kidolgozói a szóban forgó törvénytervezetbe.

CSALAFINTA GÁT AZ ETNOBIZNISZNEK

Ami a kisebbségi frakció és a nemzeti közösségek szervezeteit tömörítő fórum, a Kisebbségi Tanács módosítási javaslatait illeti, Varga elismeri, tisztán emberjogi szempontból valóban aggályos az elképzelés. – Ellenben gátat kell vetni a virágzó etnobiznisznek. Nálunk minden törvényhozási ciklus elején megugrik a kisebbségi közösségek száma, mert valakik ebben jó üzletet látnak. ĺgy a nem magyar kisebbségi szervezetek között sokszor vita, valóságos cirkusz támad. Ezért találták ki ezt a módosítási javaslatot, amely – persze kissé csalafinta módon – csak azokat a szervezeteket ismerné el, amelyek jelenleg képviseltetik magukat a parlamentben.

„POTYA” TANÁCSOSI FUNKCIÓK

Varga szerint a kisebbségi képviselők a módosítást még nem nyújtották be az illetékes, kisebbségekkel és emberi jogokkal foglalkozó parlamenti bizottsághoz. Ennek oka az lehet, hogy a kérdést a helyhatósági választások újraszabályozásával akarják öszszekapcsolni. „Azt szeretnék elérni, hogy a helyi tanácsokba automatikusan, mindenféle bejutási szavazathatár nélkül kerüljenek be kisebbségi képviselők” – mondja Varga Attila, aki ebben is az etnobiznisz jelét látja.