Panoráma

Mire jó a digitális pedagógia?

Vizsgálható-e önmagában a digitális pedagógia? Hol található az egyensúly a technooptimizmus és -pesszizmus között? Mit jelent a tudatos digitálistechnológia-használat? Egyebek mellett erről beszélgettünk Szűts Zoltán médiakutatóval, akinek új könyve A digitális pedagógia elmélete címmel az Akadémiai Kiadónál jelenik meg.
Sánta Szilárd

2020. november 29. 17:44

Szűts Zoltán
- Képarchívum

Milyen új kihívások elé állítja az online kommunikáció és média a pedagógiát?

A történelem során egyetlen technológiai újítás sem transzformálta át olyan gyorsan és olyan mértékben a civilizációnkat, mint a digitalizáció. A digitalizáció amellett, hogy jelentősen befolyásolja a társadalmat, a gazdaságot, az ipart, az oktatást, már képes közvetlenül az emberi elmére is hatni, és a jövőben a mesterségesintelligencia-fejlesztések hatására pedig akár ki is tudja terjeszteni az emberi elme képességeit. A digitalizáció része az online kommunikáció és média jelensége is. Ha már bekerültek a digitális eszközök az osztályterembe, és a tanulók az osztálytermen kívül nagyrészt csak online kommunikálnak egymással, nem lehet elzárkózni a technológia használatától. A legnagyobb kihívást a tudatos és a feladatnak megfelelő használat jelenti. A cél mindig az, hogy mi irányítsuk a technológiát, és ne az irányítson minket.

Mi az a digitális pedagógia?

Mindannyian megtapasztalhattuk, hogy az 1990-es évektől az oktatásban egyre nagyobb szerepet kaptak a számítógépek, az okostelefonok, a hálózatok, az interaktív online tartalmak. Ezt a folyamatot nevezi meg a digitális pedagógia. Hogy mennyire új, vitatott jelenség, arról tanúskodik az is, hogy az elnevezésben sincs konszenzus. A szakirodalom használja az elektronikus tanulási környezetek, az IKT az oktatásban vagy az e-learning kifejezést. Saját definícióm szerint a digitális pedagógia olyan osztálytermi vagy távoktatási módszertanok, gondolkodásmódok, szervezési folyamatok és munkaformák egysége, amely infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül.

Gyorsan és hatékonyan reagálnak a posztszocialista országok oktatási rendszerei a társadalomban végbement digitális változásokra? Milyen trendek vannak a nyugat-európai, ázsiai és más fejlett országokban?

A posztszocialista országok specifikus helyzetben, azt is mondhatnánk, késésben vannak. Való igaz, hogy véletlen egybeesés folytán a World Wide Web a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején kezdett el terjedni világszerte. Így egyszerre szabad hozzáférést kaptunk nemcsak korábban COCOM tiltólistán szereplő számítógépekhez, hálózati eszközökhöz, hanem a hálózathoz magához is. Ne felejtsük el azonban, hogy már az 1980-as években ellátták az USA-ban az iskolákat számítógépekkel. Nekünk azonban az eszközök beszerzésén felül jelentős szemléletmódbeli hátrányt is le kellett ledolgoznunk. Azt mondanám, hogy technológiai szinten az anyagi lehetőségekhez mérten nagyrészt mi is felzárkóztunk. A trendekről szólva, tőlünk nyugatra és keletre az osztálytermek masszív digitalizációja zajlik. A dél-koreai HUFS egyetemen oktatva ezt például már a 2000-es évek közepén megtapasztaltam. Én viszont nem gondolom, hogy ez a követendő irány. Az elavulás miatt a folyamatos fejlesztéseket nem lehet tömegesen végrehajtani, már csak a magas költségek miatt sem. Néhány multimédia termet kell kialakítani az iskolákban, amelyek a szemléltetést, kísérletezést szolgálják. Sokkal inkább a saját eszköz használatának (BYOD) logikáját kell követni. Így a tanulók tudatosan és kontrolláltan használják az okoseszközeiket az órán és azon kívül. Ehhez konkrét módszertanokat kell fejleszteni, néhány jó gyakorlatról már be is számolhatunk. A feleltetést játékosított formában már meg lehet oldani, ezt szolgálja a Kahoot. De jó példa az is, hogy az okostelefonon a Google keresőjét használva az egyes állatokat „ki lehet vetíteni” és a képernyőn keresztül a valós térben lehet megfigyelni. A legfontosabb, hogy megfoganjon a tanulókban a felfedező kíváncsiság a technológia tanulást támogató használata iránt.

01

Érdemes szembeállítani a hagyományos és a digitális oktatási formákat?

A digitális pedagógiát nem egy új, független reform, radikális olvasatban iskola romboló irányzatként, hanem a hagyományos oktatás rendszerébe szervesen beépülő, a hagyományos oktatási módszerekkel egy rendszerben létezőként kell elképzelni. Nem szabad teljesen elvetni a frontális oktatást sem, hiszen az előadás, a magyarázat mint módszer több ezer éve a tanítás egyik alapvető, sikeres eleme. A technológia azonban jobbá tudja tenni például szemléltetést. A digitális technológiát nem kell mindenáron használni, hanem mindig a hatékonyság, az eredményesség, az oktatás legyen a fő szempont. Egy Ottlik Géza-regényt nyomtatott formában érdemes olvasni, hiszen az emberi elme működését is még a gutenbergi kognitív habitus jellemzi. Ez azt jelenti, hogy szemben a képernyőről való olvasással, a hagyományos olvasás mozzanatai, a lapozás, a szöveg statikus képe könnyebbé teszik az elmélyülést és később az emlékezést. Azonban, ha azt szeretném, hogy valaki beleélje magát a korabeli Budapest környezetébe, akkor már a Google utcakép rendszerét is érdemes használnom. Létezik például egy olyan alkalmazás, mely a Hajnali háztetők kisregény bedigitalizált történeti helyszíneit a GPS koordináták alapján egy pesti séta közben elénk tárja az okostelefonunkon. Ennek a használata szintlépést jelent például az irodalomoktatásban. Magas szintű élményszerűséget nyújt. És ez a kulcs. A jelenben a közösségi média (Facebook, Instagram) és a különböző videójátékok élményszerűsége magas. Az oktatásnak is fel kell zárkóznia ezen a téren, egyrészt, hogy hatékony, másrészt, hogy versenyképes maradjon a tanulók idejéért és figyelméért folytatott pusztító küzdelemben.

Lehetnek negatív hatásai a digitális pedagógiának?

A digitális technológia hatása diszruptív – kreatívan bomlasztó – jellegénél fogva erőteljesen pozitív vagy negatív lehet. Ha nem kellő didaktikai elvek alapján használjuk a technológiát az oktatásban, meggátolhatjuk az oktatási célok elérését. A negatív hatások közé sorolhatjuk a digitális demencia fellépését, amely az ismeretek elraktározásának hiányából fakad, és végül egyszerűen csak butábbak leszünk. A veszélyek közé tartozik a figyelemzavar is, hiszen a technológia használata erősen összefügg a több tevékenység párhuzamos végzését jelentő multitaskinggal, és a tanulók figyelme ebben a környezetben – ha nem köti le őket a feladat – könnyen elkalandozik. Kihívás az állandó jutalmazási kényszer is, amely a tanárokkal szemben teljesíthetetlen elvárássá fejlődhet, hiszen a Facebookon a lájkok azonnal jönnek, de a zárthelyi dolgozatokat csak napokkal később javítjuk ki, és mindenki munkájára sem lehet reflektálni az órán. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ez a tempó nem tartható. Nemcsak az oktatásban, de a valós életben sem. Ha nem érünk el változást ezen a téren, csupa figyelemzavaros ember vesz majd körül bennünket. Probléma a leegyszerűsítő gondolkodás is, a csupán a címszavakat kereső magatartás vagy a társas kapcsolatok leépülése.

Szűts Zoltán

média-, digitálispedagógia- és információstársadalom-kutató. Az Eszterházy Károly Egyetem Digitális Kultúra Tanszékének vezetője, az intézmény docense. Az ELTE-n doktorált irodalomtudományból és habilitált szociológiából, az EKE-n doktorált neveléstudományból. A világháló metaforái – Bevezetés az új média művészetébe (Osiris, Budapest, 2013) és az Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei (Wolters Kluwer, Budapest, 2018) szakkönyvek szerzője. Országos televízió- és rádiócsatornák, illetve nyomtatott lapok állandó szakértője.

A koronavírus-járvány idején az iskolabezárásokat követően felerősödött a távoktatás és az online kontextus jelentősége. Kikényszerítheti az új világjárvány a pedagógia reformját?

Fontos leszögezni, hogy amit most tapasztaltunk az oktatásban, az külső kényszer szülte szükségmegoldás volt. A cél az volt, hogy érvényes maradjon a tanulók féléve, és hogy az oktatás ne álljon le. Láthatóvá vált a digitális szakadék, mely a digitális kompetenciákkal és eszközökkel rendelkezők, valamint nem rendelkezők között húzódik. Nagyon gyorsan felszínre került a technológia árnyoldala is. Mondok egy példát. A Zoom, Google Meet videókonferencia segítségével az egyetemeken oktató kollégák például arra panaszkodnak, hogy a tanulók rutinszerűen kikapcsolják a webkamerájukat és a mikrofonjukat. Így az oktató szó szerint „a falnak beszél”, és visszajelzéseket is nehezen kap. A digitális pedagógia ennél sokkal több. Az online kommunikáció és média használatára épülő pedagógia támogatja a tanulók kreativitását; segíti őket szélesebb skálán és gyorsabban ismereteket szerezni; hatékonyabb együttműködést alakít ki horizontálisan, a társakkal, lehetővé teszi az egymástól való tanulást; biztatja őket, hogy kísérletezzenek és ne féljenek hibázni, ráadásul időt és energiát is képes megtakarítani, gondoljunk csak az online elérhető könyvtárakra, vagy a távoktatásra.

Mennyiben tekinthető A digitális pedagógia elmélete a korábbi könyvek (A világháló metaforái és az Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei) folytatásának? Kinek szól elsősorban az új könyv?

A három könyv egységet alkot úgy is, hogy látszólag különböző témákkal foglalkozik. A vezérfonál azonban ugyanaz, az internet. A világháló metaforáit az online művészi kifejezésmód territóriuma iránti érdeklődés jellemezte. Az Online az internet evolúciójának folyamatára volt kíváncsi, miközben bemutatta, hogy a számítógépek, hálózatok és digitális tartalmak milyen változásokat hoztak a kultúrában és a társadalomban. Az Akadémiai Kiadónál most megjelent A digitális pedagógia elmélete az oktatásra fókuszál. A könyv alapvetően a pedagógusoknak és a tanárképzésben résztvevőknek szól, de bízom benne, hogy a téma iránt nem szakmabeli érdeklődők is haszonnal forgathatják. Falus Iván professzor például a hátsó borítón a következő szavakkal ajánlja a könyvet: „Szűts Zoltán átfogó elméleti keretbe helyezi a digitális pedagógia témakörét, s mindezt közérthetően, érdekes példákkal megvilágítva nyújtja az olvasónak.”

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Aki nem tudná online kitölteni a népszámlálási íveket, attól júliustól októberig vennék fel az adatokat ⋌(TASR-felvétel)

Kétfelvonásos lehet a népszámlálás

kormány

Országos tesztelés, avagy a végtelen történet

Dakar

Mr. Dakar ismét verhetetlen volt

Tükör és valóság – online nyitották meg a Nemzet-közti Magyar Fotószalon párkányi kiállítását

Tükör és valóság – online nyitották meg a Nemzet-közti Magyar Fotószalon párkányi kiállítását

koronavírus

Sok a fertőzött Nádszegen

koronavírus-vakcina Pfizer

A Pfizer a fennakadások ellenére is időben leszállítja a rendelt oltóanyagokat

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.