„Mindentudó” férfiak és „udvarias” nők

Jaj, de kínos: a férfi már órák óta bolyong, halvány fogalma sincs, hogy jobbra tekerje-e a kormányt vagy balra, közben szentül hiszi, hogy odatalál az esküvőre, amelyről máris elkésett. Útbaigazítást persze a világért se kérne. Ugyanez folyik az ágyban is. Reménytelenül rója a köröket, meg van arról győződve, hogy minden legjobban megy, pedig dehogy. Ilyenkor igenis a nőnek kell a kezébe venni az irányítást, ha nem árulják el ugyanis a férfiaknak, mit kell tenniük, továbbra is abban a hitben élnek majd, hogy minden a legnagyobb rendben – egy férfi már csak ilyen. Előfordulhat persze, hogy egy nő maga sem tudja, hogyan magyarázza meg, hogy másképp is lehet. A nők általában szemérmesek, nem szívesen hozzák szóba a szexet. Nem akarják ugyanis azt a látszatot kelteni, hogy párjuk nem túl jó, hm... férfi. A félénkebbek általában azt hiszik, ha bármilyen kívánsággal állnak elő, azonnal lőttek az egésznek. A kevéssé közismert igazság viszont a következő: ha a nő azt akarja, hogy a férfi olyasmit csináljon, ami egy nő kedvére van, csupán meg kell kérni rá. Nem fog tiltakozni. A férfi annak örül a legjobban, ha tudja, szerelmét mivel lehet a csúcsra ragadni.

„Amikor először randiztunk, azzal vadítottam meg a barátnőmet, hogy a fülét puszilgattam” – mesélte egy férfi. „Csakhogy nem merő önzetlenségből tettem. Azt akartam, hogy ő is ugyanezt csinálja. De nem csinálta. Erre megkérdeztem, hogy jó-e neki. A lány azt felelte, hogy isteni. Próbáld ki te is!” – kértem. Azóta nincs szükség külön kérésre, a barátnő tudja, mi izgatja fel a férfit. Ha tehát azt akarjuk, hogy a hátunkat dörzsölje, álljunk neki és dögönyözzük a hátát. Ha így sem esik le neki a tantusz, a partner valószínűleg lényegretörőbb utasításokra szorul. Vagyis jöhet a következő szexuális stratégia, az álbók. A nóta mindig azzal kezdődik, hogy „olyan isteni, amikor...” aztán jöhet a spéci kívánság. Ebben a húzásban az a gyönyörű, hogy akkor is bejön (és a dolognak ez a lényege), ha a férfi soha az életben nem csinálta azt, amire rá akarjuk venni, s amiért épp megdicsértük. Nagy az esély, hogy azt hiszi, valóban csinálta – talán véletlenül vagy éjnek évadján, félálomban, amikor nem volt magánál. Ha nem túl vad kicsapongásra szeretnénk rávenni, lelkesen neki fog veselkedni.

Egy amerikai éves pincérnő egyszer munka közben feltérképezte a férfi agytekervényeinek működését. „Szerintem a férfiak azt szeretik bennem, hogy kiszolgálom őket” – mondja. Óriási az érzéki hatása annak, ha a nő a férfit megkínálja egy tányér spagettivel, netán újratölti a borospoharát – vagy feszültségmentesítő szexuális szolgáltatást nyújt. Hogyan? Ártatlan, semmitmondó kérdésekkel. „Volna kedved beolajozni a hátamat?” A férfiak azt hiszik, kapnak valamit, holott valójában adnak. (i-t)