Milyen nyelven beszélt Jézus?

Jézus Krisztusnak, a keresztény vallás megalapítójának életét jól ismeri minden vallásos ember. Egy dologra azonban nem derül fény az Új Testamentumból: hogy milyen nyelven beszélt Jézus.

A kérdés megvitatása, a tudományos nézetek kifejtése céljából nemrég tanácskozást rendeztek Isztambulban svéd kutatók kezdeményezésére. Az eseményre Európa minden országából meghívtak tudósokat. Egy részük amellett kardoskodott, hogy 2000 évvel ezelőtt a legfontosabb nyelv Palesztinában az ógörög volt. Jézus Pilátussal is tolmács nélkül beszélt, és ezt csakis ógörögül tehette, elvégre a művelt rómaiak mind beszéltek ezen a nyelven.

A XIX. században kezdett teret nyerni az a felfogás, hogy Jézus a hétköznapi társalgásokat héberül folytatta. Palesztinában a héber nyelv két változata élt: a Biblia szövegében leírt rabbinikus nyelv és az egyszerű emberek által beszélt héber. Jézus maga is rabbinikus műveltségű volt, tehát ismerte a zsidó papok nyelvét. Ez azonban elütött a hétköznapokban, a pórnép által beszélt misna hébertől, amely szájhagyomány formájában őrizte meg a zsidó tanításokat. Ezt a nyelvet akkoriban Júdeában nagyon sokan beszélték, ám nem volt használatos Palesztina északi tartományában, Galileában, tehát Názáretben sem, ahol Jézus nevelkedett.

Jézus korában Palesztina nagy kiterjedésű Bábelra emlékeztetett a maga nyelvi sokszínűségével. A megszálló rómaiak maguk között latinul beszéltek. A velük kapcsolatban álló zsidó kereskedők szintén tudtak latinul. A művelt, előkelő rómaiak neveltetése ógörögül zajlott. Amikor Jézus élt, az ógörög már 300 éve társalgási nyelv volt Galileában, a Jordán folyótól keletre eső vidéken és a Földközi-tenger partján – mutatott rá Isztambulban Witold Witakowski lengyel tudós. Az ógörög és a héber mellett – Mezopotámia felől elterjedve – megjelent a Szentföldön az arámi (arameus) nyelv is, amelyet elsősorban a galileai zsidók beszéltek. Bo Isaksson svéd szakértő kimutatta, hogy 2000 éve öt arámi dialektus létezett Palesztinában, az egyiket Jézus is beszélte.

Az arámi nyelv ma is él – igaz, mindössze 20 ezer szír-ortodox keresztény beszéli, akik Törökországban és Irak északi részén élnek. A nyugati arameus nyelvjárás máig fennmaradt a szíriai Maalula városban. Itt mintegy tízezren beszélik ezt a nyelvjárást. Az ókori arameust – a Biblia egyik nyelvét – jól ismerjük, ám az újkori arámi nyelv a kihalás küszöbére jutott – hangoztatta a tanácskozáson Werner Arnold német kutató. Andrea Schmidt, a belgiumi Louvain egyetemének oktatója ezzel szemben úgy vélte, hogy van esély az arámi mint kultúrnyelv megmentésére. Ebben nagy szerepet játszhat az Egyesült Államokban, Svédországban és Németországban élő szír-ortodox keresztények kutatómunkája. Nem kizárt, hogy ennek révén az általuk „újszír“ nyelvnek nevezett újkori arámi nyelv ugyanolyan lendületet kap, mint történt ez a XVIII. században az újörmény nyelvvel, amelybe Velencéből és Bécsből érkezett örmény-katolikus mehitaristák leheltek új életet. (m-pan)