Mikulás-napi csalódás

Mikulás! – mondta csillogó szemekkel, de azért visszafojtott, szégyenlős izgalommal az ötéves Sebestyén. S Mikulás nem kérette magát, az angyal és az ördög kíséretében odalépett a gyermekhez, s miközben a zsákjában kotorászott, megkérdezte tőle, jó volt-e. Sebestyén, mivel nem beszéli a szlovák nyelvet, segítséget kérőn nézett az őt kísérő édesanyjára és annak ismerősére, s ők mondták is gyorsan: Mondd, hogy jó voltál! Ő pedig, szerénykedve, némi gyermekies bizonytalansággal ismételte utánuk: Jó voltam! A Mikulás tovább kotorászott a hatalmas zsákban, növelve a várakozás izgalmát. Verset tudsz-e? – kérdezte. Édesanyja és barátnője pedig, akik felnőtt létükre szintén beleélték magukat a Mikulással való találkozás örömébe, lelkesen biztatták: Na, mondj el egy versikét! Sebestyén gondolkodni kezdett: De hogyan mondjam? – kérdezte, s két kísérője tudta, mi a gondja. Anyanyelve magyar, apanyelve német, óvodanyelve angol. Nem is csoda, hogy nem tudta eldönteni, milyen nyelvű versike illene leginkább a szlovák nyelvű Mikuláshoz. Hát ahogy te akarod! – biztatták. – Akár magyarul, akár németül, akár angolul. Erre a Mikulás felfigyelt. Ő nem beszél szlovákul? – kérdezte. Mondták neki, hogy bizony nem, de az anyanyelvén kívül nagyon jól beszél németül és angolul. Erre a Mikulás kikapta a kezét a zsákból, a zsákot a hátára vetette, s egy „tyhhh” kíséretében azonnal továbbállt. Vele együtt az angyal és az ördög is – némi megvető tekintettel illetve a kővé dermedt gyereket.

A két felnőtt zavartan próbálta menteni a helyzetet, de a történtekre nem találtak sem mentséget, sem magyarázatot. A gyerek szólalt meg először, az édesanyjától kérte számon, miért nem hallgatta meg a Mikulás a versmondását, s hogyhogy elment, miért nem kap tőle ajándékot? A vidámnak indult délután kudarcba fulladt. Sebestyén csalódása felmérhetetlen volt. Magába zárkózott, s ki tudja, mi forgott kicsi fejében.

Meghallva az esetet, nagyon sajnáltam, hogy nem voltam ott Mikulás előestéjén a nagyáruházban. Az ilyen helyzetek engem is kibillentenek az egyensúlyomból, de az első pillanatnyi elképedés után hamar visszanyerem lélekjelenlétemet, s ki tudom eszközölni a helyreigazítást. ĺgy csak annyit tehettem, hogy felhívtam az áruház illetékes osztályát, és panaszt tettem. Nagyon sajnálkoztak az eset miatt, s ígérték, hogy ez többé nem fordul elő.

A rosszul végződött találkozás után hazafelé menet Sebestyén egyre csak azt kérdezgette, hogy miért nem kapott csomagot a Mikulástól. Édesanyja azzal vigasztalta, hogy mert ez nem volt igazi Mikulás. Az igazi Mikulás majd éjszaka jön, s biztosan telerakja a csizmáját finomságokkal.

Nem tudom, mennyire kárpótolta őt a másnap reggel talált sok édesség. Csak sejtem, hogy öröme nem múlta felül az előző napi csalódást, az igazinak vélt Mikulással való talákozás kudarcát.

Sebestyén, higgy édesanyádnak, a carrefouri Mikulás nem az igazi volt, az csak szemfényvesztés, egy áruházi báb!