Mihail Gorbacsov: még ne temessétek a kommunizmust!

„A szocializmus megsemmisítéséhez az embereket kellene először megsemmisíteni”ČTK-felvételKarlovy Vary. Míg másfél évtizede egy fél világ volt hatalmában, most csak egy fürdőhelyi pohárral a kezében sétálgat, s iszik naponta néhányszor a gyógyforrásokból Karlovy Varyban, hogy rendbe tegye egészségét, lefogyjon pár kilót, s megpihenjen.

Szolid nyugdíjasnak néz ki, nem viselkedik feltűnően, s nem is igen veszik észre az emberek, holott még ma is a világ egyik legismertebb politikusáról van szó, aki immár egy hete új lakója a hírneves karlsbadi Pupp szálló császári-elnöki lakosztályának.

Mihail Gorbacsov, a nyolcvanas évek nagyhatalmú szovjet pártfőtitkára, a peresztrojka atyja, a Szovjetunió első, s egyben utolsó elnöke is valóban pihenni érkezett a nyugat-csehországi fürdővárosba. Két hétre, magánemberként. Ennek ellenére nem tehette meg, hogy ne fogadja el Miloš Zeman volt kormányfő meghívását néhány órás eszmecserére, s hogy pihenése félidejében ne találkozzon a sajtóval. A népszerűség ára. Az érdeklődést mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy bár a nagy prágai lapoknak vannak regionális tudósítóik, a Gorbacsovval való találkozóra a központi szerkesztőségek neves személyiségei utaztak le Karlovy Varyba, s a fontos nyugati lapok és hírügynökségek tudósítói sem hiányoztak. Gorbacsov véleménye ma is érdekli a közvéleményt.

És nem csak a közvéleményt. Vlagyimir Putyin orosz államfő már korábban országa rendkívüli nagykövetének nevezte ki, akinek feladata, hogy elősegítse az Moszkva kapcsolatainak alakulását az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával. Nem igen köztudott, hogy a májusi moszkvai orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítésében Gorbacsovnak kulcsszerepe volt, s munkáját úgy Putyin, mint George Bush is igen kedvezően értékelték. Gorbacsov Karlsbadban is elismerte: miután Borisz Jelcin tudatosan mellőzte, mintha félt volna tőle, Putyin megbízatása nagyon jól esett neki, s egyfajta rehabilitációnak tekinti. Ma is politikusnak tekinti magát. Az orosz szociáldemokrata pártot azért hozta létre, mert bízik a baloldali eszmék értékességében. Véleményét most sem rejtette véka alá.

„Sokan megpróbálták már a kommunizmust eltemetni valahogy úgy, ahogy mi kommunisták már többször is teljes bizonyossággal megjövendöltük a kapitalizmus végét. Mindez politikai demagógia” – jelentette ki Gorbacsov egy kérdésre válaszolva. „Az emberek mindig vágyakozni fognak az igazságosság és a szolidaritás iránt. Ez a szocializmus alapgondolata. A szocializmus megsemmisítéséhez az embereket kellene először megsemmisíteni” – fejtette ki Gorbacsov, elismervén, hogy a gondolatok gyakorlati megvalósítása a múltban nem volt éppen sikeres. Emlékeztetett: ő erről akkor is így beszélt, amikor hatalmon volt.

A kérdések zöme óhatatlanul is a hidegháború végének eseményeire irányult. Gorbacsov bírálta a Nyugatot, hogy a Varsói Szerződés felbomlása után nem törekedett egy egységes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására, s helyette a NATO megerősítésére és kibővítésére összpontosít. „Akkoriban nagy terveink voltak, de a másik fél elfelejtette ezeket” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy ő ma is a NATO kibővítésének ellenzője. „Különösen veszélyesnek tartom, hogy a NATO most az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkérdezése nélkül is bárhol a világon beavatkozhat a dolgok menetébe” – jelentette ki. Szerinte a hidegháború befejezésekor megjelent esélyt a világ nem használta ki, s ez főleg a Nyugat hibája, amely csak saját érdekeit nézi.

Míg Jelcinről nem beszélt, Putyint, s az általa szorgalmazott reformokat dicsérte, s jónak tartja. „Nem is hittem volna, hogy két év alatt ennyi minden sikerül neki” – mondta.

Saját jövőjéről szólva elmondta, hogy vezető politikai tisztségre már nem vágyik, de azt szeretné még megérni, hogy az orosz szociáldemokrata párt nagyobb szerepet játsszon Oroszország életében. „A politikai életből nem tűnök el. Még mindig itt vagyok” – zárta le a kérdést.

Csehországban lévén természetesen 1968-at sem lehetett megkerülni. Gorbacsov egyértelműen súlyos hibának minősítette a Varsói Szerződés megszálló akcióját. „1969-ben egy brünni gyárban jártam. Észrevettem, hogy az emberek elfordulnak tőlünk. Megértettem őket, tudtam hogy nagyot hibáztunk” – jelentette ki.

Láthatóan elérzékenyült, amikor néhány újságíró szóba hozta súlyos betegségben néhány éve elhunyt feleségét Raiszát. Beismerte, nagyon hiányzik. „De most már, kérem, hagyjanak magamra. A jövő héten szeretnék úgy sétálni Karlovy Varyban, ahogy egykor Raiszával sétálgattunk itt. Nagyon hiányzik” – zárta a találkozót a Puppban Gorbacsov.