Miért bírságolhat a városi rendőr?

A zólyomi városi rendőrök többször is ellenőrizték a város vendéglátó-ipari egységeit, s bizony gyakran akadtak iskolaidőben sörözgető diákokraJán Krošlák felvételeSzlovákiában jelenleg 149 városnak és falunak van saját rendőrsége, összesen 2132 rendőrt alkalmaznak.

Saját rendőrsége túlnyomó többségben a városoknak van, hisz épp itt tudják megfizetni őket.

Statisztikai adatok szerint viszont évről évre emelkedik a községi rendőrök száma, ami elsősorban az önkormányzatokra átruházott hatáskörökkel van összefüggésben.

Összesítve elmondható: a városi rendőrségnek lényegesen szűkebb hatásköre van, mint az államinak, de a községi rendőrök is adhatnak büntetéseket.

Elsősorban a városok és a falvak általános érvényű előírásainak megsértését büntethetik – például ha valaki tilos helyre ragaszt ki plakátokat, vagy a szórakozóhelyeken nem tartják be a nyitvatartási időt.

Már más kategóriába tartozik a közlekedési szabályok megsértése. „Olyan közlekedési kihágásokat büntethetünk, amelyek a tiltó és az utasító érvényű közlekedési táblák megsértésével kapcsolatosak” – magyarázta érdeklődésünkre Peter Pleva, a pozsonyi városi rendőrség szóvivője. Gyakorlatban tehát egy városi rendőr akkor adhat büntetést, ha a sofőr tilos helyen áll meg gépkocsijával, olyan helyen tér le, ahol nem szabad, vagy nem áll meg a stoptáblánál.

Ugyanakkor nem büntethetnek, ha valaki vezetés közben telefonál, vagy nem kapcsolja be a biztonsági övét, esetleg ittas állapotban vezet. „Természetesen ha fennáll a gyanú, hogy egy sofőr részegen vezet, megállíthatjuk a gépkocsit, megakadályozhatjuk, hogy tovább hajtson, viszont az országos rendőrséget kell a helyszínre hívni, ugyanis mi nem büntethetjük meg” – tette hozzá Pleva.

Azokért a kihágásokért, amelyekért a községi rendőrség jogosult büntetést kiszabni, legfeljebb ugyanannyit kérhet, mint az állami rendőrség – tehát helyszíni bírság maximális összege 2000 korona.

Az általános érvényű előírások megsértéséért pedig 500-tól 1000 koronáig terjedő büntetés jár.

Egyelőre csak kevesen tudják, de a törvény lehetővé teszi, hogy a községi rendőrök a gyorshajtást is büntessék.

Pleva szerint eddig csak a trencséni és a privigyei városi rendőrök élnek ezzel a lehetőséggel.

Martin Korch, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője nem akart állást foglalni a községi rendőrök hatásköreinek bővítésével kapcsolatban.

„Hatásköreiket ugyanis a községi rendőrségről szóló törvény szabályozza – ezt pedig nem szívesen kommentáljuk, ugyanis bizonyos szinten beleszólnánk kompetenciájukba. Egészébe véve viszont nem utasítjuk vissza a bővítést, hiszen ez csak segítené a munkájukat. Közös célokért harcolunk” – tette hozzá Korch.

Pleva szintén nem akart nyilatkozni a kompetenciák bővítéséről. Véleménye szerint először ki kell dolgozni egy törvénymódosítást, amit később el kell fogadni, s mivel hosszabb folyamatról van szó, nem akar előre állást foglalni.

Az állami és községi rendőrség együttműködése viszont jó. „Természetesen nem minden községben működik minden úgy, ahogy elképzelnénk, de több az olyan város, ahol az együttműködés zökkenőmentes” – pontosított Korch.

A KÖZSÉGI RENDŐRSÉG FELADATAI

A községben biztosítják a közrend betartását, felügyelnek a polgárok egészségére és biztonságára.

Együttműködnek az állami rendőrséggel, a polgárok vagy a község tulajdonát védik.

A községben a környezetvédelem is az ő feladatuk.

Felügyelik a község általános érvényű szabályainak betartását.

Különböző kihágásokért helyszíni bírságokat adhatnak, az egyes közlekedési szabályok megsértését is büntethetik. Újabban a gyorshajtást is ellenőrizhetik.

Az illetékes hatóságoknak jelentik azokat a törvényszegéseket, melyek büntetése nem tartozik hatáskörükbe.

A község különböző feladatokat adhat rendőrségének, ha a törvény ezt lehetővé teszi.

Ha a polgárok élete forog kockán, bizonyos időre korlátozhatják személyes szabadságukat.

Megállíthatják a gépkocsikat és igazoltathatják a sofőröket, ha azok megsértették a közlekedési szabályokat, vagy a gépkocsi szerepel a körözött autók listáján.

Ha valakit bűncselekmény elkövetésekor érnek tetten, az állami rendőrség megérkezéséig őrizetbe vehetik.

Ha valaki nem hajlandó igazolni magát, a rendőrőrsre vezethetik, ahonnan viszont a jegyzőkönyv felvétele után azonnal el kell, hogy engedjék – indokolt esetekben átadják az illetőt az állami rendőrségnek. (dem)