<p>G. Molnár László hangja évtizedeken keresztül úgy összenőtt a Pátria rádióval, mint kabát a gombjával. De volt újságíró, szerkesztő, s elsősorban előadóművész. Rádiós műsorok szerkesztője, osztályvezető a Csemadokban, közösségi kulturális rendezvényeink egyik motorja. Füst Milánnal szólva, ez mind te voltál egykor. Minek tartod magad?</p>
Már alapiskolás koromban jártam szavalóversenyekre. Kilencedikes voltam a pozsonyi Duna utcai alapiskolában, amikor második évét kezdte Kulcsár Tibor vezetésével a Forrás irodalmi színpad. Az ember tragédiáját dolgozták fel, a következő műsor pedig Az özvegy Karnyóné volt. Oda kellett egy Tündérfi. Tibor megállított a folyosón, és közölte: »Játszani fogsz a darabban.« Kis szerepecske volt, de ott kezdődött az előadóművészet és a színház iránti szerelem. Attól fogva minden produkcióban benne voltam, a Forrás lett az életem.
Hogy került a Csemadokba? Miért lett humorista? Hogy lett lapszerkesztő? Mikor kezdett rádiózni? S miért távozott onnan? Mi történt vele azóta? Mi segítette túl a nehéz időszakon? Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha az aktuális Vasárnapban elolvassák Kövesdi Károly interjúját
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.