Merkel: kudarccal is végződhet az unió jövője

Legalábbis ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amelyet Angela Merkel a Brüsszelben ezen a héten bemutatott, rangos nemzetközi szerzőgárda által írt, az unió jövőjéről szóló könyv előszavában felvázol. Ugyanebben a műben egyetlen magyar szerzőként Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a kulturális sokszínűség fontosságát elemezte.

A brit Financial Times-csoport által kiadott, s az EU elődjét megalakító Római Szerződés ötvenedik évfordulójához időzített könyvben neves politikusok elemzik, hogy szerintük újabb ötven év múlva hogyan működik majd az EU, s az akkori embereknek mi lesz a véleménye e szervezetről. Merkel mellett további ismert szerzők: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Václav Klaus cseh államfő, vagy éppen a francia elnökválasztási verseny két legesélyesebb jelöltje, Nicolas Sarkozy és Ségolene Royal.

A kancellár asszony írásában lehetségesnek mondta, hogy a jövő generációja a háború utáni nemzedék valamiféle naiv terveként látja majd az EU-t. Olyan tervként, amely megoldásokat próbált találni azokra a kérdésekre, amelyek túl nagyok voltak az egyes nemzetek erejéhez képest – de ahol végül is senki sem állt készen arra, hogy bevezesse az EU hatékonyságának megőrzéséhez szükséges reformokat, változásokat.

Merkel azonban – mint írja – el tud képzelni egy másik forgatókönyvet is, olyant, amelyben az emberek 50 év múlva, azaz 2057 márciusában is mindenütt ünneplik majd az EU-t, mert a kontinens országai végül mindig megtalálták a sürgős problémákhoz szükséges, megfelelő válaszokat. A német kancellár írásában a két lehetséges forgatókönyv kapcsán úgy vélte: „rajtunk múlik, hogy az európai integráció második ötven évét is ugyanolyan sikertörténetté tegyük, mint amilyen az első ötven év volt”.

Bogyay Katalin mind írásában, mind a brüsszeli bemutatón elhangzott előadásában, illetve interjújában azt hangsúlyozta, hogy minden európai nemzet nagyon erős kultúrával, a kultúrának nagyon gazdag tárházával rendelkezik. Márpedig ha ezt a tényt az emberek elhiszik, akkor nem kell tartaniuk saját kultúrájuk elvesztésétől. Hiszen ez a sokszínűség éppen hogy inspiráló jellegű. Egyben hozzátette: a magyar kultúrának az európai kultúrák együtthatásában összekötő és inspiráló szerepet kell játszania, s ezért ő javasolta, hogy Magyarország szervezzen európai konferenciát, ahova minden egyes nemzet elhozhatná, s a többiekkel megismertethetné saját kultúrájának két-három, saját maga által legfontosabbnak ítélt elemét. (mti, ú)

Rosszabb az élet az unióban?

Brüsszel. Az EU-tagállamok polgárainak 44 százaléka szerint az élet rosszabb lett azóta, hogy hazájuk csatlakozott az EU-hoz, ugyanakkor a többség a kilépést sem akarja, mert attól tart, hogy akkor még rosszabb lenne. Ez derül ki a Financial Times és a Harris közvélemény-kutató által az öt legnagyobb EU-tagállamban elvégzett felmérésből. Sok megkérdezettnek csak a bürokrácia jut eszébe az unióról, s mindössze 25 százalék vélekedett úgy, hogy hazájában javult az életminőség az uniós csatlakozás óta. Mindössze 9 százalék mondta, hogy az uniót a demokráciával azonosítja, és 35 százalék vélte azt, hogy az uniós alkotmánynak kedvező hatása lenne hazájára. (m)