Megtalálták a tizedik bolygót

A kaliforniai Pasadenában lévő Caltech Egyetem tudósai szerint ez a legtávolabbi, a Nap körül keringő ismert égitest. A bolygónak egyelőre nincs neve, a csillagászok 2003-UB313 jelű égitestként tartják számon. Az első számítások szerint másfélszer nagyobb a Plútónál, a Naprendszer eddig ismert legkisebb bolygójánál. Egyes csillagászok szerint a felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygók száma.

Már 1930-as felfedezése után sem ismerte el mindenki, hogy a Plútót a 9. nagybolygónak tekinthetjük, mivel annyira különbözik társaitól. Később sorra fedezték fel a hozzá hasonló égitesteket a közelében, de a tradíció jó ideig tartotta magát. Az elmúlt napokban azonban több olyan bejelentés is napvilágot látott, amelyek alapjában rengetik meg nagybolygó státuszát. Elsőként a 2003EL61 jelű égitestről értesítették a sajtót. Ez egyike a Plútó térségében talált közel ezer Kuiper-objektumnak, de társai közül kitűnik méretével. Átmérője kb. 70%-a, tömege pedig mintegy harmada a Plútóénak. A becslésben nagy segítséget nyújtott a Spitzer-űrteleszkóp, amelynek mérései alapján az égitest fényvisszaverő képességét határozták meg. A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjával 2004. május 6-án fedezték fel, de december 28-ig nem vették észre a felvételen. A Mike Brown vezette kutatócsoport már közel egy éve követte az objektumot, és a fotóarchívumokban is körülnéztek, mielőtt két napja bejelentették a felfedezést.

A bejelentést egy másik csoport segítette elő, a 2003EL61-et ugyanis Jose-Luis Ortiz (Sierra Nevada Observatory) vezetésével az előzőktől független csapat is megtalálta. A független bejelentés nyomán az eredeti felfedezők jobbnak tartották, ha további újonnan felfedezett, de még be nem jelentett égitesteikről is hírt adnak. Ezek közül legfontosabb a 2003UB313, amely úgy tűnik, nagyobb a Plútónál, és háromszor messzebb van nála. Pályája a Naprendszer fősíkjával 45 fokos szöget zár be, és 560 év alatt kerüli meg csillagunkat. Útvonalának távoli részén 97-szer messzebb jár a Naptól, mint általában a Föld, míg napközelben ugyanez az érték 36-szoros. Az égitestet még 2003. október 21-én fedezték fel a Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjával, majd később a nyolc méteres északi Gemini teleszkóppal is vizsgálták. Becsült átmérője 2700 km körüli, tehát nagyobb a kb. 2250 km-es a Plútónál. A Neptunuszon túl húzódó Kuiper-öv egyik képviselője, amelynek mára mintegy 1000 tagját ismerjük.

A felfedezés nyomán várhatólag kiújul a Plútó nagybolygó státusza körüli vita. A Plútó ugyanis alapvetően eltér a többi nyolc nagybolygótól (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). Eredetileg is csak azért sorolták közéjük, mert akkor még nem ismertünk több égitestet ebben a távoli zónában. Mára egyértelművé vált: sokmillió jeges objektum kering itt, amelyek egyik nagyra nőtt képviselője a Plútó. Az új égitest besorolása szakmai szempontból nem tekinthető a tizedik bolygónak, sőt a Plútó sem tekinthető ezentúl a kilencediknek. (MTI, origo)