Kairó. Egyiptomi régészek felfedezték a „hiányzó piramist” – egy óbirodalmi uralkodó végső nyughelyét. A fáraó több mint négyezer évvel ezelőtt igazgatta a Nílus-menti ország népét.
Megtalálták a „hiányzó” piramist
Mint Egyiptom főrégésze kifejtette, a piramis, amelynek csupán az alapjai maradtak fenn, Menkauhor fáraónak készült, aki mindössze nyolc éven át ült Egyiptom trónján.
Zahi Havász ismertetése szerint Karl Richard Lepsius 1842-ben említette szakkarai felfedezései között Menkauhor piramisát. Az építményt „lefejezett” piramisnak nevezte, mivel hiányzott a csúcsa. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad során a sivatagi homok eltüntette Lepsius felfedezését, s egyetlen archeológusnak sem sikerült eleddig a piramis nyomára bukkanni.
„Sikerült kitöltenünk az eltűnt piramis hagyta űrt” – jelentette ki a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a helyszín bejárásakor az újságíróknak a szakkarai nekropoliszban, amely az Óbirodalom fáraói számára szolgált temetkezési helyként. A piramisnak mindössze az alapja maradt fenn, amelyet azután találtak meg, hogy Zahi Havász csapata másfél éves munkával eltávolította az építményt rejtő 8 méteres homokréteget. Felfedezték a sírkamrát, amelynek bejáratát hatalmas vörös gránitblokkok jelzik.
Az archeológusoknak nem sikerült felfedezniük a piramis tulajdonosának kártusát. (A car?touche hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták). Ennek ellenére Zahi Havász meg van győződve arról, hogy a piramis Menkauhornak épült.
Mint mondta, a piramis építészeti jellegzetességei, valamint a szürke gránitból készült szarkofág arra utal, hogy a létesítményt az V. dinasztia uralkodása idején, Kr.e. 2465–2325 között emelték. Eszerint mintegy két évszázaddal a gízai nagy piramis Kr.e. 2500-ra datált befejezése után épülhetett.
Zahi Havász egy másik felfedezést is bejelentett – az egyiptomi régészek megtalálták azt a szent utat, amely a mumifikációs teremtől a szakkarai Szerapeumig vezetett. Itt helyezték el a hatalmas sírmezőt alkotó földalatti folyosók egyikében a szent bika múmiáját.
Az óegyiptomi vallás szent bikája Ozirisz, a termékenységisten élő jelképe. Az Ápisz-bikának éjfeketének kellett lennie, egyetlen világos folttal a szarva között. A szent úton egyébként egyetlen ember haladhatott végig – a főpap.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.