Megsemmisült a Messenger űrszonda

A Messenger, miután elfogyott az hajtóanyaga, több mint 14 ezer kilométeres sebességgel csapódott a Naprendszer legbelső bolygójának felszínébe, egy mintegy 16 méteres átmérőjű krátert ütve a Földtől átellenes oldalán.    A Messenger csupán a második űrszonda, amely eljutott a Merkúr közelébe. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely az 1970-es évek közepén háromszor közelítette meg a Merkúrt, ám felszínének alig harmadát tudta megfigyelni.    A most lezuhant űrszondát 2004. augusztus 3-án indították útnak, azóta több mint 7,9 milliárd kilométert tett meg, és útja során 15-ször repült el a Nap mellett. A Messenger hatszor hajtott végre úgynevezett gravitációs hintamanővert - egyszer a Föld, kétszer a Vénusz, háromszor a Merkúr mellett -, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt.     A műhold kutatási programját eredetileg egy földi évre tervezték, a küldetés végül négy évig tartott, amelynek során az űreszköz fantasztikus tudományos programot hajtott végre. A 427 millió dollárba kerülő küldetés során 277 ezer felvételt készített a Messenger, amelynek köszönhetően elkészült az általa 4105 alkalommal megkerült Merkúr eddigi legpontosabb térképe. 2012-ben bebizonyosodott, hogy a bolygó pólusvidékein, a kráterekben bőséggel található vízjég és széntartalmú szerves anyag, amelyet a távoli múltban becsapódó aszteroidák és üstökösök hozhattak az égitestre.     A John Hopkins Egyetemen a NASA megbízásából működő irányítóközpontban hat pályakorrekciós manővert hajtottak végre, megnövelve az űrszonda pályamagasságát és némiképp elhalasztva ezzel a Messenger elkerülhetetlen végét.    "Egyetlen űreszközt sem navigáltak még ilyen alacsonyan a felszín felett. A művelet kockázatos volt, de megérte a rizikót, hiszen bizonyos megfigyeléseket csak ilyen kis magasságban lehet elvégezni" - hangsúlyozta Bobby Williams, az űrszonda navigálását végző KinetX csoport vezetője.     Az utolsó pályakorrekciós manőverrel elfogyott a hélium maradéka. A nemesgáz eredetileg a hajtóanyag összenyomására szolgált, amikor azonban az utóbbit felhasználták, üzemanyaggá "lépett elő".    A következő, 2017-ben felbocsátandó, BepiColombo nevű Merkúr-űrszonda 2024-ben áll majd a bolygó körüli pályára. Abban a misszióban az amerikai mellett részt vesz majd az európai és a japán űrkutatási ügynökség is.