Megnyerte a hidegháborút

Ronald Regan a feleségével 1992-ben, még mielőtt elhatalmasodott volna rajta az Alzheimer-kórTASR/AP-felvételSzombaton Los Angeles-i otthonában, 93 éves korában elhunyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke. Szinte valamennyi amerikai tévéállomás megszakította adását, hogy közölje a már régóta súlyos betegségben szenvedő exelnök halálhírét. Reagan halálakor a betegágyánál volt felesége, Nancy, valamint két gyermeke, az ifjabbik Ronald és lánya, Patti. A hírt telefonon közölték a Fehér Házzal, amely azonnal tájékoztatta a Párizsban tartózkodó George Bush elnököt. Bush sebtében újságírókat kéretett be a párizsi nagykövet rezidenciájára, ahol sötét öltönyben, láthatóan megrendülten állt a kamerák elé. Az amerikai nemzet nevében köszönte meg az elhunytnak mindazt, amit Amerika és az egész világ javára tett.

Tisztelői Reagan érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat puskalövés nélkül megnyerte a hidegháborút. Konzervatív forradalma átalakította a Republikánus Pártot, amely még ma is a hatása alatt áll. Az amerikai álom mítoszának megtestesítője, a korlátlan lehetőségek hazájában a kisemberből lett államférfi példaképe. A republikánusoknál ő a legnépszerűbb elnök az ország egységét az 1861–65-ös polgárháborúban megőrző, rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln után.

A konzervatív eszme élharcosa demokrata érzelmű családban nőtt fel. 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. Cipőkereskedő apja, az ír származású John Edward Reagan alkoholizmusa miatt protestáns anyja, Nelle Reagan tartotta össze a családot. Az Eureka College hallgatójaként szociológiát és közgazdaságtant tanult. A harmincas években rádióbemondó, majd sportriporter volt. Színészi karrierjét 1937-ben kezdte el a hollywoodi álomgyárban. Westernfilmekben játszott, főszerepet ritkán kapott. A II. világháborúban 1942-től 1946-ig a haditengerészeti légierőnél szolgált, és századosi rendfokozatig vitte.

Első feleségét, Jane Wyman színésznőt 1940-ben vette el, és nyolc évvel később vált el tőle. Második hitvesével, Nancy Davisszel, aki élete végéig hű társnak bizonyult, 1952-ben kötött házasságot. Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a televíziós szakmában dolgozott. A hatvanas évek közepén kezdett politizálni, ekkor már republikánus nézetekkel. 1967-ben megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. A posztot 1974-ig töltötte be.

Reagant 1980-ban választották meg elnöknek. Hatvankilenc éves volt ekkor, s Amerikában még sosem választottak meg ilyen idős elnököt. 1984-ben újra indult az elnöki posztért és óriási győzelmet aratott a demokrata Walter Mondale felett. 1981 márciusában merényletet kísérelt meg ellene John W. Hinckley, akit beszámíthatatlannak talált a bíróság. 1983-ban állt elő – részben Teller Ede atomfizikus sugallatára – a csillagháborús programnak nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel. Ugyanabban az évben katonákat küldött a karib-tengeri Grenada elfoglalására, ahol baloldali puccs döntötte meg a kormányt. 1986-ban amerikai gépek bombáztak líbiai célpontokat, megtorlásul egy nyugat-berlini diszkóban elkövetett, két amerikai katona életét kioltó robbantásos merényletért. Reagan legnagyobb ballépése az ún. Irán–kontra botrány volt második elnöksége idején, amikor titokban fegyvereket adtak el Iránnak, s a befolyt pénzből a nicaraguai baloldali sandinista kormány ellen harcoló kontrákat támogatták fegyverrel. Reagan tagadta, hogy tudott volna az ügyletről. Gazdaságpolitikája, a reaganomics a neokonzervatív Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanításain alapult. Az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett, távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után.

1994 novemberében felfedte, hogy megtámadta az Alzheimer-kór. A volt elnök már évek óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Reagan felesége, a most 82 éves Nancy végig mellette állt, Bel Air-i otthonukban gondozta férjét néhány ápolónő segítségével. Nancy Reagan az utóbbi időben sürgette az őssejtekkel való orvosi kutatásokat, amelyek segíthetnek az Alzheimer-kór elleni harcban. Reagan az utóbbi időben már a feleségét sem ismerte fel, Nancy szavai szerint elérhetetlen távolságba került. Reagan nevét viseli Washington fő repülőtere, valamint egy repülőgép-hordozó.

Minden ország reagált a halálhírre, a nagyhatalmak közül elsőként Nagy-Britannia, II. Erzsébet királynő személyes részvétét fejezete ki az amerikai népnek és Reagan családjának. Margaret Thatcher volt konzervatív brit miniszterelnök nyilatkozatában azt írta: Ronald Reagan igazi amerikai hős volt, akinek ma milliók köszönhetik szabadságukat olyan országokban, amelyek jórészt a reagani politika eredményeként szabadultak fel. Johannes Rau német államfő külön kitért rá: országában különösen sokan emlékeznek Reagan 1987-es berlini beszédére, amelyben – a Brandenburgi kapu előtt állva – felszólította Mihail Gorbacsovot: romboltassa le a berlini falat.

Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő tegnap kijelentette, hogy Ronald Reagan nagy elnök volt. Szavai szerint Reagan a megfelelő időben a megfelelő helyen volt. Mint mondta, az elhunytat szélső-jobboldali politikusként tartották számon, ugyanakkor lépéseket tett a Szovjetunió irányába.

Moammer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője sajnálja, hogy Reagan meghalt, még mielőtt felelősségre vonták volna az 1986-ban Líbia ellen elkövetett amerikai légi csapásért. A hivatalos líbiai hírügynökség úgy tálalta halálhírt, hogy „ma meghalt Reagan, Thatcher cinkosa a Kadhafi-rezidencia, valamint két város, Tripoli és Bengázi elleni 1986-os amerikai támadásban”.

Még négy exelnök van életben

Az USA 40. elnökének elhalálozása után még négy exelnök van életben. A legfiatalabb közülük az 57 éves Bill Clinton, aki 1993-2001 között volt a Fehér Ház lakója. Gerald Ford, az Egyesült Államok 38. elnöke (1974-1977) 90 éves, őt követte a ma 80 éves Jimmy Carter (1977-1981). George H. W. Bush, a 41. elnök (1989-1993), a jelenlegi elnök édesapja június 12-én ünnepli 80. születésnapját, melyre ejtőernyős ugrást tervez.