Megfizettetnék az iskolapénzt

Azokon a szakokon várható a legmagasabb tandíj, ahová a legtöbben jelentkeznekTASR-felvételA következő tanévtől a levelező tagozatos diákoknak már fizetniük kell a képzésért, a nappalis tanulmányok ugyanakkor továbbra is ingyenesek maradnak. Tandíjfizetési kötelezettség vár azokra is, akik párhuzamosan két egyetemet látogatnak. Az elképzelések szerint a diákok maguk döntenék el, melyikért fizetnének a kettő közül. Ugyanígy fizetniük kell majd az évismétlőknek is, pontosabban azoknak, akik túllépik a tanulmányaikra szánt képzési időt. Ez a kötelezettség független lenne attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vesznek-e részt. A vonatkozó törvényjavaslatot ugyan még nem hagyta jóvá sem a kormány, sem a parlament, az oktatási miniszter, Ján Mikolaj még biztosra veszi, hogy akár már szeptemberben életbe léphet a felsőoktatatásról rendelkező új jogi norma.

Mennyi lesz az annyi?

A levelező tagozatos hallgatók tandíjának a szaktárca nem szabna felső határt, vagyis az egyetemek maguk határozhatnák meg a költségtérítés mértékét. Magyarán annyit kérhetnek majd a diákjaiktól, amennyit akarnak. A párhuzamosan folytatott tanulmányokért azonban legfeljebb 45 ezer koronát számolhatnának fel. A költségtérítési kötelezettség bevezetését részben az indokolja, hogy az állam a jövőben már nem kívánja finanszírozni a második diploma megszerzését.

A minisztérium nem tart attól, hogy az egyetemek indokolatlanul magas tandíjat állapítanának meg. A felsőoktatási piacon is a kereslet-kínálat elve fog érvényesülni, igyekszik eloszlatni a tandíjjal kapcsolatos félelmeket a szaktárca. Az oktatási kormányzat logikája alapján tehát az egyetemek csakis annyit fognak kérni anyagi hozzájárulás gyanánt hallgatóiktól, amennyit azok még hajlandók fizetni. Amelyik felsőoktatási intézmény túl sokat kér majd, azt a jelentkezők bizonyára elkerülik.

Hallgatói aggályok

A diákok képviselői érthető módon kevésbé optimisták a bevezetésre váró piaci elveket illetően, vagyis nem bíznak abban, hogy a kereslet és kínálat elve hatékony szabályzó tényező lesz. A Diáktanács szerint az egyetemek egészen biztosan megpróbálnak majd visszaélni a lehetőséggel és nem fognak ellenállni a nyerészkedési vágyuknak. Főleg azoknak a karoknak a hallgatói esetében állapítanak majd meg viszonylag magas összegű tandíjat, ahol „menő”, nagy érdeklődésre számot tartó képzéseket szerveznek. Ilyenek lehetnek a jogi és a menedzserképző karok.

Az eredeti elképzelés egyébként az volt, hogy az egyetemek ugyan maguk határozhatták volna meg az éves tandíj összegét, az oktatási tárca megszabott volna egy felső határt. A tandíj összege így nem lehetett volna magasabb a képzési ráfordítások harmadánál, vagyis mintegy 30 ezer koronánál. Az oktatási tárca azonban az egyetemek kérésére módosított eredeti elképzelésén, így a beígért tandíjplafon kikerült a minisztérium koncepciójából. Ez nyilván annak jele, hogy a felsőoktatási intézmények az évi 30 ezres tandíjat keveslik, és ennél többet terveznek kivetni.

Szentesített gyakorlat

A tandíjrendszer bevezetése a levelező tagozaton tulajdonképpen csak elméletben jelent változást. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis az érintett hallgatóktól, legalábbis jelentős részüktől, eddig is kértek tandíjat. Igaz, az ingyenességet biztosító törvény megkerülésével. A diákok által befizetett összegek ugyanakkor általában nem az egyetem költségvetését bővítik, hanem az egyetemmel szorosan együttműködő, a levelező tagozatos képzést megszervező, egyéb szervezetek kasszáját gazdagítják.

HOL, MENNYI?*

Város Havi kiadás (Sk)

Pozsony 6050

Nyitra 5200

Zsolna 5800

Eperjes 4250

Kassa 6000*Az adatok felmérésen alapulnak (Forrás: oktatási minisztérium, 2006)