Meddig épeszű az ember?

A ma 23 éves Eric Clarkot 2003-ban 25 év börtönre ítélték, mivel az arizonai Flagstaff városában 2000-ben lelőtt egy egyenruhás rendőrt, aki gépkocsiját éjszaka megállította és igazoltatni akarta, mivel Clarkot bepanaszolták, hogy a városnegyedben köröz és közben autórádiója rapzenét bömböl. Az akkor 17 éves fiatalemberről egy évvel tettének elkövetése előtt állapították meg az orvosok, hogy paranoiás tudathasadásban szenved. Az ügyvédek szerint a vádlott a bíróság előtt nem hivatkozhatott kóros elmeállapotára és ezért nem részesült méltányos bírósági perben.

Arizonában és még pár amerikai szövetségi államban a teljes mértékű büntetőjogi felelősség megállapításához elégséges, ha a tettes képes a cselekmény súlyosságának a felismerésére, és a vádlottnak magának kell minden kétséget kizáró módon bebizonyítania, hogy elmeállapota megakadályozta ebben.

Eric Clark tudta, hogy rendőrt megölni bűncselekmény, de amikor a tettét elkövette, azt hitte, hogy egy ártani akaró szörnyeteget lő le, így az ügyvédek szerint védencüket börtön helyett pszichiátriai intézetbe kellett volna zárni. Eric Clarknak ugyanis a rögeszméjévé vált, hogy Flagstaff városát űrlények kerítették hatalmukba, állandóan a nyomában vannak, és még a saját szüleiről is azt gondolta, hogy a földönkívüliek közé tartoznak.

Clark fellebbezését támogatja az Amerikai Pszichiátriai Társaság. Sok amerikai állam szigorított a beszámíthatósággal kapcsolatos jogszabályokon azután, hogy az 1981-ben Reagan elnök ellen merényletet megkísérlő John Hinckleyt elmekór miatt nem nyilvánították bűnösnek, hanem egy szövetségi kórház zárt osztályára utalták be kezelésre. Négy államban a beszámíthatóság hiánya sem mentesít a büntetőjogi felelősség alól.

A taláros ítélet döntése júliusban várható. Állásfoglalásuk befolyásolhatja az amerikai sajtóban sokat emlegetett Andrea Yates sorsát is. A texasi nő ellen azért folyik büntetőjogi per, mivel fürdőkádba fojtotta öt gyerekét és azt vallotta, hogy tettét a sátán parancsára követte el.