Meddig apad még az Amazonas?

A brazíliai tévéhíradók is megdöbbentő felvételekkel tudatják a világgal, hogy Dél-Amerika óriásfolyama, az Amazonas vízének jó része eltűnt a medrébőlReuters-felvételSzéles mellékágak helyett kanyargó patakok, a homokzátonyokon fennakadt, majd egészen szárazon maradt emeletes utasszállító-hajók figyelmeztetnek: vízhiány-katasztrófa fenyeget! Pedig ott most éppen ősz van, ám mégse szakadnak le a felhők az esőerdők szomjának oltására. A csapadékot hozó ciklonok, hurrikánok a jelek szerint most az északi féltekére zúdítják a terhüket.

Földünk második leghosszabb folyama, a 6430 kilométer hosszú Amazonas harmincötször akkora területről gyűjti be a vizeket, mint a Duna, s befogadja a 7000 méter magas Andok keleti oldalán kialakult gleccserek vizeit is. Átlagos vízhozama is világelső, másodpercenként 220 millió litert szállít (a Duna 6,4 milliót). Félő, hogy a vízhozam radikális csökkenése miatt a partokon súlyos károk érik a növény- és állatvilágot, de az embereket is. A part menti településekről – például a kétmilliós Manausból is – a folyóba engedett szennyvíz megmérgezheti a folyóvizet, és van ahova máris helikoptereken szállítja a hadsereg a palackozott ivóvizet. A vízhiány már a folyó középső szakaszán is jelentkezik, de a legtragikusabb a folyó torkolatának hatalmas, sok ezer ágra szakadó, Közép-Európa nagyságú deltavidékén.

A fenyegető katasztrófáért a szakértők elsősorban a globális felmelegedés gerjesztette meteorológiai változásokat okolják. De hangsúlyozzák, hogy a kíméletlen, területnövelő erdőirtások, a pánamerikai autópálya építése és a mellé települő kiszolgáló, majd lakótelepek is közrejátszanak a víz drasztikus fogyásában, s vele a Földünk egyik klímaberendezéseként szolgáló esőerdők pusztulásában.