Magyar búvárrégészek keresik Brazília partjainál a 300 éve elsüllyedt vitorlást

 Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület expedíciója két éve dolgozik a dél-amerikai országban, a brazil partok közelében eddig összesen 22 hajóroncsot találtak, az egyik mellett több mint ezer épen maradt palack portói bort fedeztek fel.
    Szalóky K. Attila, az expedíció vezetője, aki jelenleg is Brazíliában tartózkodik, telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a holland és indonéz levéltárakban végzett többéves kutatómunka során nagyon sok információt gyűjtöttek össze a Holland Kelet-indiai Társaság Voetboog nevű kereskedelmi hajójáról, amely 1700. január 21-én indult el Batáviából (Jakarta) Hollandiába és 1700. május 29-én süllyedt el a mai Pernambuco szövetségi állam partjainál. A háromárbocos 1687-ben épült Amsterdamban, kapitánya Adriaan de Ruiter volt, 109 személy tartózkodott a fedélzetén.
     "Az eredeti útvonal szerint a Jóreménység fokához kellett volna hajózni, ehelyett Brazília partjai felé vette az irányt. A vitorlások ki voltak téve a tengeri áramlatoknak és a szeleknek, s amennyiben a Voetboog letért arról a szélcsapásról, amely elvitte volna Fokvárosba, a brazil partok voltak a másik lehetőség, amelyeket megközelítve átkelhetett az óceánon" - magyarázta Szalóky K. Attila.
    Ismertetése szerint három hajó futott ki egyszerre, a batáviai kikötőből. Viharba kerültek, a másik két hajó együtt tudott maradni, s el is jutott Fokvárosba, onnan pedig Európába. A Voetboog viszont eltávolodott tőlük.
    "Feltehetően azért térhetett le erről a csapásról, hogy kikerülje a vihart, s egy olyan áramlati rendszerbe került, ahol nem maradt más esélye, minthogy Brazíliát érintve próbáljon hazajutni" - mondta.
    Egy ilyen út 6-8 hónapig is eltartott, a hajóknak be kellett időnként térni egy-egy kikötőbe, hogy feltöltsék készleteiket. Így tett a Voetboog, amely kikötött a brazil partoknál. Csupán egy-másfél napig tartózkodott a kikötőben, május 21-én futott ki a nyílt tengerre, s 1-2 órán belül elsüllyedt.
 "Konkrétan nem tudjuk, hogy miért süllyedt el a vitorlás. Májusban azonban már igen erős jelei mutatkoznak a tél beköszöntésének: megváltozik a szél iránya, amely Dél felől fúj, igen erős hullámzást keltve. Elképzelhető, hogy ilyen erős szélben futott ki a hajó. A legtöbb hajó korallzátonyoknak, vagy egymásnak ütközve süllyedt el. A Voetboog azonban feltevésünk szerint a legnagyobb valószínűséggel a rossz időjárás miatt süllyedt el" - sorolta Szalóky K. Attila a katasztrófa lehetséges okait.
    A magyar kutatók Jakartában a rakományról is találtak adatokat.
    "A batáviai kormányzó jelentésében az szerepel, hogy nagyon nagy mennyiségű porcelánt, szövetet, különböző festékanyagokat, drágaköveket vett a fedélzetére. Egy másik szállítmánylevélből tudjuk, hogy mielőtt Batáviába ért, Nagaszaki kikötőjében 30 láda porcelánt, ezen kívül szakét vételezett. Az utolsó este, mielőtt kifutott volna Batáviából, egy másik hajó, a Hen fedélzetéről nagy mennyiségű orvosi eszköz és gyógyszer került át a Voetboog-ra. Vannak írásos dokumentumok, hogy hány zacskó bors, szerecsendió volt a rakományban. Nagyon hosszú a lista, amely hat vagy hét oldalon taglalja a szállítmányt" - ismertette az expedíció vezetője.
    A hajó 47.430 csomag szerecsendiót, 15.733 csomag teát, 103.904 csomag borsot, 5.603 tekercs textilt és kínai selymet, több láda japán- és kínai porcelánt, valamint arany és ezüst pénzérméket szállított. A rakomány között volt Ceylonból származó smaragd, rubin, nyersgyémánt, igazgyöngy. Emellett 233.251 holland aranydukát pénzérmékben, amelynek mai értéke meghaladja a 100 millió amerikai dollárt.
    Szalóky K. Attila reményei szerint szeptemberre megkapják az összes szükséges engedélyt. Az expedíciónak 92 szerződött búvára van, akik kéthónapos váltásban dolgoznak majd.