Libatopfélék és ernyősök

Amikor a répa szót halljuk, azt gondoljuk, hogy valamennyi répa – a sárgarépától kezdve a karórépáig – mind rokon növény. Ez azonban nincs egészen így.

Kezdjük azon, hogy a közönséges répa – tudományos nevén: Beta vulgaris – növényfaj a libatopfélék családjába tartozik, és a következő változatai vannak: cukorrépa, takarmányrépa, céklarépa, mangold. Ezek közül étkezési célokra a céklarépa és a mangold szolgál. A céklát mindenki ismeri, a mangoldot vagy fehér répát már jóval kevesebben. Ez utóbbi nagyban nem termesztett konyhakerti növény, és nem a gyökerét, a répatestet használják étkezési célra, hanem a leveleit spenót módjára elkészítve főzelékként fogyasztják.

A sárgarépa vagy murok – tudományos nevén: Daucus carota – egy másik növénycsaládba, az ernyősök családjába tartozik, tehát nem rokona a közönséges répa változatainak. A sárgarépa egyenletes vastagságú, kerekded alakú fajtáját karottának (esetleg pozsonyiasan karotninak) is nevezték régebben.

A takarmányul szolgáló kerek- vagy tarlórépa és a karórépa sem rokona a közönséges répának, de a sárgarépának sem; ezek a keresztesvirágúak családjába tartoznak, és növénytanilag a káposzta meg a repce rokonai. Az elnevezésük szerint tehát azt hihetnénk, hogy ezek a növények, mármint a répák, mind egy növénycsaládba tartoznak, de amint láthattuk, ez nem így van. Mi akkor bennük a közös? Az, hogy a gyökerük vastag, húsos, úgynevezett répatest.