Letépték a lányokról a ruhát...

Indiai muzulmán nők GudzsarátbanReuters-felvételEurópai kultúrába születtünk, egy olyan korba, amelyben a férfi és a nő egyenértékű, ahol nem fordulnak elő olyan brutalitások, kegyetlenkedések, mint a távoli afrikai, ázsiai vagy iszlám országokban.

Még élve dobták a máglyára a nőket

Az Amnesty International legújabb jelentése is e brutalitásokkal foglalkozik, ezúttal az indiai kormányt marasztalta el, mert semmit nem tesz azért, hogy megállítsa a muzulmánok elleni sorozatos támadásokat, melyek három éve tartanak, és eddig mintegy kétezer nő esett áldozatul a csoportos nemi erőszaknak és kínzásoknak. A hinduk több száz lányt és asszonyt vetkőztettek meztelenre és erőszakoltak meg, néha csoportosan is. Méhüket felvágták és még élve máglyára dobták őket.

Az indiai Gudzsarát államban három éve folynak a muzulmán nők elleni támadások. 2002-ben egy vonat felgyújtásával vádolták meg a muzulmán közösséget. Azóta kétezer ember halálát okozta a hindu tömegek bosszúja. A kormány az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint évek óta nem tesz semmit, hogy megállítsa az erőszakhullámot.

Egy muzulmán nő, aki 14 családtagját veszítette el, és maga is csoportos nemi erőszak áldozata, a következőkről számolt be: „Molesztálni kezdték a lányokat és letépték róluk a ruhát. A meztelen lányokat megerőszakolták a tömeg előtt. Megölték anyai nagybátyámat, apám nővérét és annak férjét is. Miután megerőszakolták a nőket, megölték mindet. Megölték az én gyerekemet is. Feldobták a levegőbe és egy kőre esett. Miután engem megerőszakoltak az egyik férfi a nyakamra lépett és megvert.“

Egy másik nő végignézte, amint családtagjai és szomszédai halálra égnek a család üzletében, egy pékségben. Csak kevés áldozat meri vállalni a bírósági tárgyalásokkal járó megaláztatást, a legtöbben annyira szégyellik magukat, hogy megpróbálják eltitkolni a velük történteket.

Nem védik meg a tanúkat

A támadókat az igazságszolgáltatás szervezeti hiányosságai miatt nem büntették eddig meg. A támadások során a rendőrség nem avatkozott be, sőt néha rendőrök is részt vettek az erőszakban. Amikor az áldozatok megpróbáltak feljelentést tenni, a rendőrség nem pontosan jegyezte fel a vallomásukat és nem folytatott le vizsgálatot. Több nő esetében a rendőrség arra hivatkozva zárta le a vizsgálatot, hogy nem tudták beazonosítani az erőszaktevőket és gyilkosokat. A bírák és ügyészek több esetben nem védték meg a tanúkat a fenyegetésektől, a vádlottak pártját fogták és felmentették őket.

Becsületbeli gyilkosságok

Törökországban a „becsületbeli gyilkosságokról“ lángolt fel a vita azután, hogy egy apa megölte egy idegen férfi által megerőszakolt lányát. Az eset rávilágít arra, hogy Törökországban – amely csatlakozni akar az EU-hoz – a családi hagyományok és a jogi normák nem mindig felelnek meg a nyugati normáknak.

Az említett lány csak 14 éves volt. A sajtó felháborodása nem csupán korával, hanem azzal is magyarázható, hogy a gyilkosságról egy „családi tanács“ döntött, vagyis a családtagok összessége határozott így „becsületének megvédése“ címén.

Az eset a török főváros egyik negyedében történt. A tragikus történet akkor kezdődött, amikor a bevásárlóközpontba tartó Nuran Halitoglüt elrabolta egy húszas éveiben járó férfi, majd négy napig fogva tartotta, megerőszakolta. A fiatal lánynak sikerült megszöknie, a férfit pedig a rendőrök letartóztatták és bebörtönözték. A család azonban, amely az ország keleti részéből, egy olyan vidékről érkezett a fővárosba, ahol igen nagy az ősi hagyományok ereje, úgy értékelte a történteket, hogy a lány bemocskolta a família hírnevét, s ezért meg kell halnia. A végrehajtással apját, Mehmetet és 17 éves bátyját, Alattint bízták meg.

Villanydróttal megfojtották

A lányt az egyik családtag házában villanydróttal megfojtották, s mint arról a Milliyet című lap beszámolt, egy erdőben eltemették, majd bejelentették eltűnését a hatóságoknak. A rendőrség azonban egy bejelentés alapján megtalálta a holttestet és 14 személyt letartóztatott, köztük a testvért és az apát, aki bevallotta tettét. A két férfi a kihallgatáson elmondta: meg akarták ölni azt a férfit is, aki megerőszakolta a lányt, de ez nem sikerült, annyira szigorú biztonsági intézkedések közepette jelent meg a bíróságon ügyének tárgyalásakor.

Az ügy nagy port vert fel Törökországban, amely muzulmán ország, de ahol az államot elválasztották az egyháztól. A vezető lapok első oldalukon írnak az esetről, amely egy valóságos társadalmi betegség legfrissebb megnyilvánulása.

2003. júliusában a török parlament módosította a büntető törvénykönyvet, megszüntetve azt, hogy a becsületbeli bűntettre enyhébb büntetés jár. A nőszervezetek tiltakozása ellenére azonban a törvényhozás mindmáig nem szüntette meg a büntetés enyhítését az „erős provokáció“ nyomán elkövetett bűnök esetében, amit a „becsületbeli ügyekben“ ma is gyakran alkalmaznak a bíróságok. A „provokáció“ meghatározása a bíróktól függ, akik gyakran összekapcsolják a nők szexuális viselkedését a család becsületével. A „becsületbűntett“ (gyilkosság) a törvény szerint 24 évi börtönnel büntethető, de a büntetés enyhítése nyomán a tettest akár 10 év után is szabadon bocsáthatják. (ú, origo, mti)