Lassan nyer teret a környezettudatos fűtés

Ha úgy döntünk, hogy családi házat építünk, az egyik legelső feladat annak az eldöntése, mivel akarunk fűteni: szénnel, fával, olajjal, gázzal, elektromos árammal, avagy megújuló energiaforrással. Ha a szilárd tüzelő mellett döntünk, tudnunk kell, hogy korszerű kazánok nélkül csak részben vagyunk képesek elégetni a szenet, a fát, a kertben keletkező növényi hulladékot. Azt se hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezek a kazánok magas kéményt igényelnek. Elkeserítő lehet, hogy a széntüzelésű kazánok nagy mennyiségű salakot termelnek, kezelésük során korommal, hamuval, egyetlen szóban összefoglalva: piszokkal lesz dolgunk. Gondolnunk kell a tüzelőanyag biztonságos tárolására, a folyamatos felügyeletre, az automatizálás korlátozott lehetőségeire, a salakanyag tárolására és elszállítására.

Mai árrendszerünk gyakorlatilag a gázüzemű fűtési rendszereket preferálja. Vezetékes gáz használata esetén nem kell tárhely, ám éppen emiatt előfordulhat, hogy a közmű üzemzavara szünetelteti a szolgáltatást. Tartályos gáz használatakor ez a veszély jóval kisebb, hiszen a saját tárolókapacitás szinte korlátlan biztonságot nyújt. Otthonunkban egyértelműen a legtisztább, leginkább automatizálható és ezért a legbiztonságosabb az elektromos áramból „visszaállított” hőenergia. Ám éppen ezért ez a legdrágább energiaforrás, a magas üzemköltség az egyetlen kimutatható hátránya.

A környezettudatos fűtésrendszerek – a napenergia, a biomassza, a geotermikus energia, a biogáz – lassan nyernek teret Szlovákiában. Ám nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy nagyobb állami szerepvállalással – hitelkedvezményekkel, vissza nem térítendő kölcsönökkel – a lakosság érdekeltté tehető abban, hogy a megújuló energiafajták felé forduljon. E fűtési rendszerek háttéripara folyamatosan fejlődik, s az új és hasznos dolgok iránt érdeklődők figyelme mind jobban a környezetkímélő energiaforrások felé fordul. (mi-)