Lakásból otthont teremteni jó ízléssel lehet

A valódi salon, úgy a mint azt nemcsak az elegáns nagyvilágban, de minden kedélyes otthonban értik, a házi nők kedvencz tartózkodási helye. Apró kerevetek, alacsony kényelmes székek vannak mindenfelé elszórva s közben kis asztalok, melyeken a legújabb könyvek és folyóiratok, a háziaszszony megkezdett kézimunkája stb. hevernek... A salonnak fő dísze a virág s a hol csak lehet, sarkokban, kerevetek között, asztalokon, állványokon virágokat alkalmaznak. A falakon néhány jó kép és étagérek apróságokkal. Általjában a csinos apróságok asztalokon és etagéreken, nagyban emelik a salon csínját. Zongora is állhat benne, de még íróasztal is, ha a háziasszony vagy kisasszony íróasztalának másutt nincs helye. A provincziára nézve (hol az még sok helyütt szokásos) azonban megjegyezzük, hogy ágy, ruhaszekrény és állótükör salonban nem alkalmazható. Olykor két salon van egymás mellett, ez esetben az egyik szertartásosabb lehet a másiknál, ti. csakis különböző etablissement-okat tartalmazhat. (Egy nagyvilági hölgy, 1880.)

Ma már meglehetősen idejét múlta a régi értelemben vett szalon, melynek egyetlen hivatása az volt, hogy benne vendéget fogadjanak... A mai praktikus középosztály nem ismeri el az ilyen fölösleges fényűzés jogosultságát. (Szabó István Andor, 1923.)

Mert mindennek az ember a mértéke s nem az egyes tárgy, a bútor, a műtárgy, a dísz. Az embernek, méreteinek, testmagasságának, szokásainak, igényeinek és tartozékainak kell érvényesülnie már a bútorok kiszabásánál... (Nádai Pál, 1931.)

A múlt idők építészetének a kislakás teljesen elhanyagolt terrénuma volt. A háború utáni idők gazdasági és szociális körülményei építészetünk legaktuálisabb problémájává tették azt... a kereseti lehetőségek csökkenése középosztályunk tagjait a régi négy-ötszobás lakásokból a három-, kettő-, sőt egyszobás lakásokba kényszerítették... (A magyar úriasszony otthona, 1934.)

Tisztaság a lakás legfőbb éke. A legegyszerűbben berendezett szoba is barátságos, otthonos lesz, ha ragyog a tisztaságtól. (Dr. Vida Vilmos, 1940.)

A lakásviszonyok ma még ritkán engedik meg azt az ideális állapotot, hogy más-más szoba szolgálja az étkezés, az alvás céljait. (Burget–Kovácsvölgyi, 1959.)

Mégis szükség van erre a fejezetre. Eltűnődhetnénk persze, miért nem a lakáshoz jutás illemtanával foglalkozik a szerző, s lehetne is róla mondandója (a megvesztegetés, a tülekedés illetlenségéről, a szeretet és gondoskodás nélküli eltartási szerződésekről példának okáért) – de az otthon rendje még az albérletben élőknek is fontos kérdés. Itt persze csak általános érvényű, célszerű tanácsok következnek: az ízlést paragrafusok közé szorítani lehetetlen.

218. §. A jó modorú embert otthona is jellemzi.

219. §. Lakásból otthont teremteni jó ízléssel és tisztasággal lehet.

220. §. A kellemes otthon célszerű berendezésével a benne élők szokásaihoz alkalmazkodik.

221. §. Az otthon berendezésének mindig a kényelmet kell szolgálnia.

222. §. A lakásba igyekvő először a bejárati ajtót látja meg. Sokan mégis kevés gondot fordítanak ennek rendben tartására, gondolván, hogy nem otthonunk, hanem csak a lépcsőház tartozéka.

223. §. Az előszobát berendezni gyakran a legnehezebb feladatok közé tartozik. Ha máshol megoldható a tárolás, ne zsúfoljuk tele az előteret gardróbszekrényekkel. A lakásba lépőre nyomasztóan hat a hosszú alagút- vagy folyosószerű, szűkké bútorozott előszoba képe.

224. §. Az előszoba optimális tartozékai: az előszobafal vagy fogas a kabátok részére, tükör, cipőtartó, esernyőtartó és egy kisebb lerakó asztal vagy szekrényke. Az ajtó előtt természetesen szükség van lábtörlőre.

225. §. Célszerű az előszoba padlózatát olcsó, könnyen kezelhető szőnyeggel védeni.

226. §. A mellékhelyiségek ne legyenek mellékes helyiségek!

227. §. Bármilyen komfortfokozatú legyen is a lakás, lehetőséget kell adni – ha másként nem lehet, legalább egy elkerített sarokban – az alapos, rendszeres tisztálkodásra.

228. §. A fürdőszoba célszerű berendezése: kád vagy zuhanyozófülke, mosdókagyló, tükör, polc vagy szekrény a pipereszereknek, törülközőknek. Itt helyezzük el a mosógépet, centrifugát, szenynyestartót, fregolit vagy más ruhaszárítót is.

229. §. Ha külön WC-helyiség van a lakásban, hasznos oda is szereltetni egy kisméretű kézmosót, ha elfér.

230. §. A konyha berendezését és felszerelését a rendelkezésre álló téren kívül a család étkezési szokásai, a háztartás nagysága is meghatározza. A tűzhely és a mosogató mellett ma már a hűtőszekrény is mindennapos berendezési tárgya a konyhának.

231. §. Legalább az egyszerűbb étkezésekhez (reggeli, vacsora) biztosítsunk helyet a családnak a konyhában.

232. §. Ha módunkban áll, a konyhában helyezzük el az abroszokat, törlőruhákat is, hogy mindig kéznél legyenek.

233. §. A szobák berendezéséhez már nehezebb egységes, minden családra és minden lakásra érvényes tanácsokat adni, de itt is a célszerűség és a kényelem uralkodjék a divat felett.