Lakásba zárt gondolatok 4.

Két formás kacsacomb boldog birtokosaként a fura szó jelentését kikerestem ugyan, de a mit, mikor, hogyan kiderítésével már nem időztem. Pedig volt kitől tanulnom, nem kellett volna a tanulmányaimat a saját káromra alapozni.

A nagymamám sokszor mondogatta, hogy a férfiakat a gyomrukon keresztül lehet megfogni. De így sem tudta felkelteni bennem a konyha iránti érdeklődést. Ő sem párkapcsolati indíttatásból főzött csodálatosan. Csinos lány volt, nem volt hiány jelentkezőkben. Amikor a nagyi főzött a családnak, még nem használták úton-útfélen a kreativitás szót. Most van kreatív konyha, kreatív ötletek, kreatív ételsor. S a kreativitás új csúcsa a karanténkonyha, ami a leghatásosabb közösségteremtő lett az elmúlt hónapokban. Nagyi nem görcsölt rá a kreativitásra, csak úgy marketingkampány nélkül előállította a világ legjobb rántott csirkéjét, krumplis pogácsáját, rizses lecsóját. A főzéshez fantáziája volt, kísérletező kedve és tudása. Ebből én a kísérletező kedvet örököltem és passz. Belevágok egy-egy kalandba akkor is, ha nem tudom, hogy kell.

Így történt, hogy aggodalom nélkül zanzásítottam azt a két formás kacsacombot a sütőben, és előállítottam egy hú-de-finom kacsazsírt. (A barátaim minősítették így az egyik morzsapartinkon, amikor még nem kellett nagy ívben kikerülnünk egymást.) Persze mindenki másnak is sikerül ez a „csoda”, de vajon az is, hogy közben töpörtyűsíti a húst? Ki gondolta volna, hogy ha nem türelmetlenkedünk, hagyjuk szépen sülni 3 uszkve 4 órán át, olyan picire összemegy, mint imádott pulikutyánk egy samponos fürdés után. De az a hús, na, az úgy omlott ám a szájban, mint a fűrészpor!

A nagyi bezzeg tudta volna, mennyi az annyi, és talán próbált is súgni nekem odafentről: „ne szurkáld agyon a hústűvel, még megölöd, jó az már, vedd ki a sütőből!”, de nem hallgattam rá. Ahogy akkor sem, amikor anno kivezényelt a konyhába, hogy megtanít főzni. Kamaszkorom egyik nagy tévedése volt, hogy a nagymamát elég imádni, hallgatni nem kell rá.

Most arra készülünk a barátaimmal, hogy a hosszú, online traccspartik után végre újra találkozunk. Kertben, ahogy kell, és felvesszük a távolságtartást, mint anno a tornaórán. A főzést rájuk hagyom, mindenkinek így a jobb. Én a pezsgőt viszem, mintha szilveszter lenne. Megpróbáljuk újrakezdeni 2020-at.