Közérthetővé próbálták tenni a tudományt

Stockholm. Felfedezéseiket talán nem könnyű megérteni, de az idei Nobel-díjasok szerdán mindent megtettek, hogy közérthetően elmagyarázzák mire bukkantak és hogyan. Az orvostudomány, a kémia, a fizika és a közgazdaság idei kitüntetettjei zömében egyetemistákból és kutatókból álló lelkes hallgatóság előtt tartották meg a svéd fővárosban hagyományos előadásaikat, amelyekkel nemcsak munkájukat világíthatják meg, de a média érdeklődését is a tudományokra terelhetik.

Az előadásokat, amelyek egyebek mellett az „Aszimptotikus szabadság”, „A paradoxontól a paradigmáig” vagy a „Hogyan alakulnak ki vagy nem alakulnak ki poliubikvitin láncok” talányos címeket viselték, a stockholmi egyetemen lehetett meghallgatni. A témák bonyolultsága ellenére a tágas előadótermek tömve voltak tudásszomjtól égő diákokkal, professzorokkal és az olyan egyszerű kíváncsiskodókkal, akik nem akartak kimaradni a Nobel-díj átadása körüli eseményekből.

Az orvosi Nobel nyertesei, a seattle-i Linda B. Buck és a New York-i Richard Axel arról beszéltek, hogyan térképezték fel az emberek és állatok szaglóérzékét. A további vizsgálódás abban a tárgyban, hogyan hat a szaglás az emberre és emlékezőtehetségére, hamarosan „jelentősen hozzájárulhat annak megértéséhez, amit egykor értelemnek neveztek el” – fejtegette Axel.

Az izraeli Avram Hershko (Herskó Ferenc) és Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose, akik megosztva kapták a kémiai Nobel-díjat, arról értekeztek, miként fedezték fel, hogy az emberi sejtek vegyi „halál csókjával” pusztítják el a nem kívánt fehérjéket. Elmagyarázták, hogyan adhat lendületet vizsgálatuk olyan betegségek új módszerekkel történő gyógyításához, mint a gégerák és a hólyagfibrózis.

A fizika terén díjazottak, David J. Gross, Frank Wilczek és H. David Politzer – mindannyian amerikaiak – azt az erőt írták le, amelyet a kötések fejtenek ki az atommagban, és kutatásuk elvezetett az aszimptotikus szabadság felfedezéséhez, amely segített a tudománynak közelebb jutni „egy mindenre használható elmélethez”.

A közgazdasági Nobel-díjasok, az arizonai Edward C. Prescott és a norvég Finn E. Kydland azt taglalták, miért kulcsfontosságú területek a makroökonómia kutatásában az újratermelési ciklusos fluktuációkat mozgató erők és a gazdaságpolitika tervezése.

Az osztrák Elfriede Jelinek már egy nappal korábban megtartotta előadását videóról az irodalmi Nobel-díjasokat kiválasztó svéd akadémián. Jelinek más rendezvényeken sem vett részt a héten, betegségére és tömegiszonyra hivatkozva. A Nobel-békedíjat Wangari Maathai kenyai környezetvédő kapta.