Kosszal a betegség ellen

Kétszer annyi az asztmás, mint húsz ével ezelőtt, és az új, egyre hatásosabb gyógyszerek alkalmazása ellenére még mindig okozhat halált ez a betegség. Senki nem tudja pontosan, mi áll az asztma hátterében. Van azonban egy, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló feltételezés: a higiénia-hipotézis, amelyet ma már az immunológusok is komolyan vesznek.

A világ egyik legtekintélyesebb tudományos lapja, a Nature közölte azt a tanulmányt, amely sokoldalú vizsgálatokra támaszkodva megerősíti: a túlzott tisztaság krónikus betegségek forrása lehet. Graham Rook immunológus professzor, az egyik szerző sokéves munkája igazolódott be ezzel a megállapítással. Rook a cikkben arra hivatkozik, hogy immunrendszerünk a baktériumoktól való fokozódó elszigetelődésünk következtében egyre hatástalanabbul működik. ĺgy a csökkent immunműködés egyre több krónikus betegség okozója és az allergiáknak is előidézője lehet.

A kutatók laboratóriumi kísérletekkel is bizonyították, hogy egy ártalmatlan, környezetünkben elterjedt baktériummal történő immunizálás megelőzi és gyógyítja az asztmát. Graham Rook megfigyelései azt bizonyítják, hogy szükségünk van baktériumokkal való érintkezésre egészségünk megőrzése érdekében. „Segít, ha valaki tanyán él, állandó kapcsolatban van állatokkal vagy ha nem szalad állandóan kezet mosni” – mondja. „A nagy család is jó, a sok testvér, főként ha fiúk, – ők rendszerint piszkosabbak. A túlzott higiénia ugyanis többet árt mint használ.“

Manapság nemcsak az allergiák gyakoribbak, hanem az autoimmun betegségek is – mint például a szklerozis multiplex és a gyermekkori cukorbetegség. Bár ezek más jellegű betegségeknek tűnnek, valójában a gyökerük közös. A londoni kutatók szerint mindegyiküknél az immunrendszer szabályozásával van gond. Allergikus és autoimmun betegségek esetében is az immunrendszer akkor támad, amikor nem kellene. Az immunrendszerünk ugyanis nem tökéletes. Bár hatalmas fegyvertára van, sokszor képtelen a megfelelő eszközöket mozgósítani a betegségek ellen.

Rook professzorék kísérletei első ízben bizonyították, hogy közönséges, vízben és sárban élő, ártalmatlan baktériumok jelenléte szükséges az immunrendszer működését szabályozó fehérvérsejtek aktivizálásához. Találtak egy Mykobakterium törzset, amely a lepra és a tbc kórokozójával rokon, de ártalmatlan., sőt egészségvédő hatása van.

Ezt a hatást John Stanford professzor fedezte fel, 30 évvel ezelőtt. Mialatt Ugandában dolgozott, észrevette, hogy a lepra és a tbc előfordulása meghatározott földrajzi területekhez kötődik. Tudni akarta: miért? Az emberekben vagy környezetükben rejlik a magyarázat? Évtizeden át gyűjtötte a talajmintákat Ugandában, hátha beigazolódik sejtése, és rábukkan egy, a talajban gyakori, betegséget nem okozó, sőt ellenük védő baktériumra. Hosszú fáradozását siker koronázta. Laboratóriumi tesztek sorozatával rátalált a Mykobaktérium vekire, és bebizonyította, hogy puszta jelenléte véd a lepra és a tbc ellen. Ám mielőtt felfedezését a gyógyászatban alkalmazhatta volna, igazolni kellett, hogy a baktérium emberre ártalmatlan. Ezért saját magát és feleségét oltotta be először a baktériumok felhasználásával készült vakcinákkal. ĺgy derült ki, hogy az M. veki nem csak hogy nem ártott, de jótékonyan hatott egy sor egészen különböző betegségre.

Az egyéni tapasztalatokon alapuló családi megfigyelések felkeltették a kutatók és az orvosok figyelmét. Olyannyira, hogy a 70-es évek közepétől komoly klinikai kísérletek kezdődtek világszerte. Mindeddig a talajlakó Mykobaktérium-törzsből készült vakcina az asztma kezelésében mutatott kiemelkedő eredményt. A kutatók biztosak abban, hogy sikerült az immunrendszer egészséges működéséhez szükséges egyik szabályozó faktort megtalálniuk. A szervezet ugyanis védtelenné vált számos betegséggel szemben, miután elszakadtunk a természettől. A civilizálódás vitathatatlanul előnyös, de sokunk drágán megfizet érte. Ám ha megértjük, hogy mi is történik valójában, pótolhatjuk azt a védettséget, amitől az életmódunk megfosztott bennünket.