Kivárnak az önkormányzatok

A legtöbb önkormányzat csak februártól tervezi közhasznú munkások alkalmazásátSomogyi Tibor felvételeAz ösztönző támogatás megítélhető több feltétel alapján is: jár akkor, ha a rászoruló dolgozik, tanul, vagy ha heti néhány órában közhasznú, önkéntes munkát végez. Ez utóbbinak fő célja a munkavégzési szokások kialakítása, elmélyítése a hosszú ideje munkanélküliek esetében. Januárban a közhasznú munkákat csak az önkormányzatok szervezhetik a nemrég létrejött szociális hivatalokkal kötött megállapodás alapján. Februártól már a nonprofit szervezetek is biztosíthatnak lehetőséget közhasznú munkára jelentkezők számára, akkor lép ugyanis életbe az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabály újabb módosítása. A kiegészítő támogatás annak jár, aki legalább heti 10 órát ledolgozik, a heti munkavégzés felső határát 20 órában szabja meg a jogszabály.

A szervezés feltételei

Minden közhasznú munkát vállaló személy után maximálisan havi 900 korona támogatás jár a szociális hivataltól, a támogatás összegét a beadott pályázatában szereplő, a munkáltatással kapcsolatos kiadások alapján kiszámított költségek alapján állapítja meg a szociális hivatal. Költségnek számít a munkaeszközök beszerzése vagy az önkéntesek balesetbiztosítási díja, de nagyobb számú önkéntes esetén támogatást lehet kérni a munkák szervezésére, például a szervező fizetésére is. A munka szociális és családügyi minisztérium az utóbbi két hónap során találkozott az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek, köztük az egyházak képviselőivel is. Ľudovít Kaník miniszter szerint a szabályozás célja, hogy lehetővé tegyék a munkavégzési szokások megtartását vagy újra kialakítását azoknál, akik már hosszú ideje munka nélkül vannak. „A közhasznú munkák szervezését az önkormányzatok kezdeményezhetik a szociális hivataloknál, amelyek a kidolgozott pályázat alapján szerződést kötnek az önkormányzatokkal – ismertette a megvalósítás módját a miniszter. – Februártól a nonprofit szervezetek, köztük az egyházak is szervezhetnek közhasznú munkát az arra érdeklődést mutatóknak.”

Az önkormányzatok egyelőre kivárnak, mivel partnereik, a területileg illetékes szociális hivatalok most vannak alakulóban. „A tavalyi évben szervezett közhasznú munkákat lezártuk, januárban nem végzünk ilyen tevékenységet – mondta lapunknak Ján Oravec, Párkány polgármestere. – Át kell számolnunk, hogy az egy önkéntes után járó maximális 900 koronás támogatás mire elég. A közhasznú munkák koordinátorainak fizetésére már nem kapunk külön támogatást, ezért fel kell mérnünk, hogy hány önkéntes esetén lesz kifizetődő a szervezés.” A törvény nem határozza meg a tevékenység típusát, fizikai és szellemi munkavégzésre egyaránt lehet pályázni. A nonprofit szervezetek kifogásolják, hogy az önkéntesek képzésére nem pályázhatnak, így azok csak egyszerűbb munkákat végezhetnek. „A rendszer főleg az egyszeri munkák – mint például környezetvédelmi tevékenység, patak kitisztítása, illegális szemétlerakó megszüntetése – során lehet eredményes” – véli Helena Woleková, a Socia alapítvány vezetője. Igényesebb munkákra, például az egyházak szociális intézményeiben végzett kisegítő tevékenységre már képezni kellene a jelentkezőket, ezt azonban a szervezetek csak saját forrásaikból finanszírozhatják. „A rendszer munkavállalásra ösztönző hatása erősödhetne azzal, ha a szervezetek azzal biztathatnák az önkénteseket, hogy idővel állandó munkahelyet tudnak biztosítani számukra” – mondta lapunknak Woleková.