Kishatárforgalom a láthatáron

Az Európai Unió illetékes testülete legalább egy évre kiváltható, többszöri belépésre jogosító kishatárátlépő kibocsátását tervezi. A dokumentum egyhuzamban hét-, míg fél év alatt összesen kilencvennapos tartózkodást biztosítana azok számára, akik maximum 30 kilométeres távolságra élnek az EU külső határai mentén. A tervezetet több EU-s ország, így Magyarország mellett Lengyelország is támogatja, s a magyarság szempontjából két érintettje van: a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyar nemzetrész. Az elkészült rendelettervezetet véleményeztetés céljából megküldték a leginkább érintett szervezeteknek, így azt megkapta az UMDSZ is.

Magyarország 2007-re tervezett csatlakozása a schengeni vízumrendszerhez új helyzetet teremt a kárpátaljai magyarok számára az anyaországgal való személyes kapcsolattartás terén – szögezi le az országos szervezet által elkészített elemzés. Mindenképpen szükséges tehát megtalálni azokat az eszközöket és mechanizmusokat, melyek legalább részmegoldást jelentenek az óhatatlanul felmerülő problémákra. Lényeges, de csak részmegoldásnak tekinti az UMDSZ a megküldött tervezetet, mivel az csak a két ország határsávjában állandó lakhellyel bíró személyek számára helyez kilátásba tartózkodási időt, illetve szűken szabályozott határátkelési lehetőséget.

E szűkítés ellenére az UMDSZ úgy véli: a kishatárforgalom újraindítása rendkívül fontossággal bír a határ mentén elterülő régiók lakossága szempontjából. A határ minél szabadabb átjárhatóságának a nemzeti-kulturális-szociális igényen túlmutató igen jelentős gazdasági töltete is van, melynek pozitív hatása már észlelhető volt a hasonló rendszer korábbi működtetése során. Ide sorolható a határ menti kereskedelmi lehetőség, az infrastrukturális fejlesztések szükségszerűsége (pl. új határátkelő kiépítése, a közúthálózat fejlesztése, közös kistérségi fejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása stb.).

A tervezet elfogadása előreláthatóan a szlovák és román kormányt is hasonló megállapodások megkötésére inspirálja majd – jegyzi meg az állásfoglalás –, ami átjárhatóvá teszi azokat az államhatárokat is. Ily módon például könnyen megoldhatóvá válna a szétszakított települések, így Kis- és Nagyszelmenc, valamint Kis- és Nagybocskó jelenlegi problémája.

Az UMDSZ konkrét módosító javaslatait is megfogalmazta. Lényeges, emeli ki az UMDSZ elemzése, hogy területi, és nem települési közigazgatási egységek határai mentén legyen meghatározva a másik állam területén való tartózkodás joga. Ez egyebek mellett lehetővé teszi a közigazgatási egység központjának elérhetőségét, és leegyszerűsíti a tartózkodási feltételek betartásának ellenőrzését. A letelepedettség cenzusának megállapításakor az UMDSZ a 3 éves időtartamú helyben lakást tekinti optimálisnak, melyet visszatelepülők esetében féléves időtartamra lehet korlátozni.

E megjegyzésekkel együtt az országos szervezet által Budapestre eljuttatott dokumentum leszögezi: a tervezet mielőbbi elfogadása és a végrehajtásához szükséges kétoldalú egyezmények megkötése egyértelműen a határsávban élő magyarság érdekeit szolgálja.

Az UMDSZ módosító javaslata

Figyelembe véve a határ mentén élő tömb- és szórványmagyarság földrajzi elhelyezkedését, a szövetség úgy véli, a lehető legszélesebb sávban kellene meghatározni a határövezet szélességét. A javasolt 30 helyett az 50 kilométeres határövezet lenne elfogadható, mert ez magába foglalná a Kárpátalján élő magyarok mintegy 90 százalékát. Amennyiben ezt nem lehet keresztülvinni, megoldást jelenthet a közigazgatási egységek határövezetbe tartozásának megfelelő értelmezése. Például, ha egy közigazgatási egység legalább egy része a határövezetben fekszik, akkor az egész egység területét a határövezethez tartozónak kell tekinteni.