Kísérlettel mutatták be, hogyan tanulhatott meg "járni" a hal

A kísérletben az Ottawai Egyetem Emily Standen vezette kutatócsoportja nyolc hónapon át kizárólag szárazföldön nevelte a nílusi sokúszós csuka kicsinyeit. Ez a hal ideje legnagyobb részét a vízben tölti, bár a vízen kívül is tud lélegezni.

A szokatlan életfeltételek arra kényszerítették a halakat, hogy testfelépítésüket hozzájuk igazítsák. A vízi és a szárazföldi viszonyok különbözősége miatt alkalmazkodniuk kellett a nagyobb nehézségi erőhöz és rá kellett szorítaniuk magukat, hogy úszás helyett a földön "járjanak".

A szárazföldhöz szokott halak ügyesebben "jártak", mint az azonos fajú, vízben élő társaik, az uszonyaikat ugyanis a testük mellett mozgatták, fejüket fölemelték. Sok anatómiai változás tükrözte azt a fejlődést, amely a szárazföldi gerincesek kialakulásához vezetett és amiről a kövületek is tanúskodnak - írták a kutatók. Így a megfigyelt viselkedésbeli változások megmutathatták, mi történhetett, amikor az első halak uszonyaikkal a földre léptek - mondta Hans Larsson, a Nature tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmány másik szerzője.

"Ez az első, általunk ismert példa, mely megmutatta, hogy ez az alkalmazkodási készség hogyan segíthette az evolúció nagy változásait" - magyarázta a kutató.