Kína az űrben figyelné meg a gravitációs hullámokat

A programhoz kapcsolódóan 2030 körül a gravitációs hullámok felismerését szolgáló három műholdat is fel fognak bocsájtani - közölte Hu Ven-zsuj a projekt vezetője a Hszinhua hírügynökséggel. Azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

A 80 éves akadémikus jelezte, ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy e projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Mint fogalmazott, a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, vagyis újabb és újabb kérdések lesznek megválaszolhatók.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a Zsenmin Zsipao című központi pártlapban a felfedezéshez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul.

Ennek okát Vang Ji-fang hazájában a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev szabályozásban látja. Mint elmondta, bizonyos összeghatárokon túli projektek engedélyezésének például nincs is meg a felelőse, ezek híján viszont lehetetlenné válik a kínai kutatóműhelyek olyan nemzetközi kutatásokban való részvétele, mint például a LIGO.

Vang utalt arra, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására. Mint fogalmazott, a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára, ezért ezen a területen áttörésre van szükség.