Kína az évtized vége felé már leszállna a Marson

Kína 46 évvel korábban, 1970. április 24-én juttatta önállóan az űrbe első műholdját (DFH-1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után. A viszonylag nehéz, 173 kilogrammos szerkezetet a Hosszú Menetelés rakétával állították pályára; keringése közben A Kelet vörös című hazafias dalt sugározta. Ma pedig Kínában már dolgoznak az évtized végére tervezett küldetésen, amelyet végleg az idén januárban hagytak jóvá Pekingben - számolt be Hszü Ta-cse újságíróknak. A szakember véleménye szerint Kína az űrkutatásban eddig elért eredményei ellenére csak akkor mondhatja majd el magáról, hogy megkezdte a világűr - valódi értelemben vett - feltárását, amikor a Mars-missziót is sikeresen teljesítették. Kína a marsi élet nyomait kívánja kutatni, marsjárójával a bolygó talajrétegeit, légkörét tanulmányoznák és amerikai elődjeihez hasonlóan a víz nyomait is kutatnák. Az Egyesült Államok Viking-projektje keretében először 1975 augusztusában juttatott a NASA egy űrszondát a Marsra. A Viking-1-et három héten belül követte a Viking-2 ikerszonda; mindkettő egy leszállóegységből és egy keringőegységből állt.