Kevés a búza, növelhető a terület

A 27 tagú Európai Unióban a vártnál alacsonyabb 2006. évi betakarítás (265,5 millió tonna) a 2006/2007-es gazdasági év végére a készletek csökkenéséhez és a történelmi csúcsokat elérő jelenlegi árakhoz vezetett. Az intervenciós készletek mostanra jelentősen, a 2006/2007 eleji 14 millió tonnáról 2,5 millió tonnára szűkültek; a mennyiség nagy részét a magyarországi kukorica alkotja. Az idei árpa- és búzabetakarítások első eredményei Spanyolország kivételével szerények, a csapadékos időjárás pedig a nyugati tagállamokban továbbra is akadályozza vagy késlelteti a betakarítást.

A mezőgazdasági biztos szerint a gazdák önkéntes alapon továbbra is pihentethetik szántóföldjük egy részét. A kezdeményezés nem kíván elébe menni a közös agrárpolitika 2008-as felülvizsgálatának, melynek folyamán sor kerül majd a gabonapolitika áttekintésére, beleértve a területpihentetés kérdését is.

Az előzetes adatok szerint gabonából világszerte a 2007/2008-as zárókészletek várhatóan a 28 éve tapasztalt legalacsonyabb szintre, 111 millió tonnára esnek vissza, ebből mindössze 31 millió tonna az öt legnagyobb exportőr részesedése. A főbb gabonatermelő országokban tapasztalt rossz betakarítás, valamint a gabonafélék, különösen a bioetanol előállítására szánt kukorica iránti növekvő kereslet miatt várhatóan továbbra is rendkívül magas árakra kell számítani. Különösen az Egyesült Államok bioetanol-iparának erőteljes fejlődése gyakorol lavinahatást a többi gabonaféle árára.

A Bizottság becslései szerint a területpihentetés 0%-os aránya ösztönözné az Európai Unió mezőgazdasági termelőit, hogy 2008-ban további 10-17 millió tonna gabonát termeljenek, ami elősegítené a feszült piaci helyzet oldódását.

A javaslat kizárólag a 2007. őszi és a 2008. tavaszi vetéseket érinti. Egy, az intézkedés tartós fenntartásáról szóló döntés meghozatalához el kell végezni a gabonapolitika általános felülvizsgálatát, és elemezni kell, hogyan és milyen eszközökkel tarthatók fenn a területpihentetés pozitív környezeti hatásai. Erre a KAP felülvizsgálatának keretében kerül majd sor.

Ismeretes, hogy a területpihentetés bevezetésének célja az Európai Unión belüli gabonatermelés korlátozása volt; az intézkedést 1988/89-től önkéntes alapon alkalmazták. Az 1992-es reformot követően kötelezővé vált, azaz az általános szabályozás alá tartozó termelőknek bejelentett földterületük meghatározott részét pihentetniük kellett ahhoz, hogy jogosultak legyenek a közvetlen kifizetésekre. A 2003-as reform után a mezőgazdasági termelők területpihentetési támogatás iránti jogosultságot kaptak, amelyet akkor érvényesíthetnek, ha egy hektár támogatható földterületet pihentetnek. A kötelezően pihentetett földterületek arányát kezdetben évente állapították meg, 1999/2000-ben azonban az egyszerűsítés érdekében állandó jelleggel 10%-ban határozták meg. Az egységes területalapú támogatási rendszert választó új tagállamokban (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Magyarország, Litvánia, Lettország, Észtország és Ciprus) a mezőgazdasági termelők mentesülnek a kötelező pihentetés alól. Az Európai Unióban jelenleg 3,8 millió hektár földterületet pihentetnek kötelezően.

A területpihentetés arányának nullában való megállapítása nem kötelezi a termelőket arra, hogy ezeket területeket megműveljék. Önkéntes alapon továbbra is folytathatják a pihentetést, és alkalmazhatnak környezetvédelmi szabályozásokat. A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés (cross-compliance) rendszere valamennyi szántóföld esetében érvényesül. (eu-lex)