Kápráztató a csodák palotája Fornebuban

Ez a jövő munkahelye. Ahol mindenkinek van helye, asztala viszont nincs. Ahol az alkalmazott négy vendéglő és kávézó közül választhat, de ha úgy tartja kedve, akkor a tengerparton, napozva is dolgozhat. A norvég távközlési óriás, a Telenor székházában járunk.

Ez a jövő munkahelye. Ahol mindenkinek van helye, asztala viszont nincs. Ahol az alkalmazott négy vendéglő és kávézó közül választhat, de ha úgy tartja kedve, akkor a tengerparton, napozva is dolgozhat. A norvég távközlési óriás, a Telenor székházában járunk. Ezen a helyen, amelyen most állunk, néhány évvel ezelőtt még repülőgépek szálltak fel-le – avat be bennünket a hely szellemébe Gemel Erika, alkalmi idegenvezetőnk, miután belépünk a Telenor felségterületére, az Oslótól tíz kilométerre lévő Fornebuba. Takarékos megoldás, gazdag színvilág A Telenor új székháza 2002. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit. Meglepő, de a megközelítőleg 26 milliárd szlovák korona értékű beruházás elsődleges célja a spórolás volt. A távközlési cégnek ugyanis addig 39 helyen volt irodája, és nagyon sok pénzbe került a kommunikáció a város különböző pontjain lévő irodák között. A cél a takarékosságon túl egy modern irodaház és korszerű munkamódszer létrehozatala volt. Az irodaház kívülről szinte teljesen üvegborítású, és két szárny látszatát kelti. Az udvaron egy francia művész szoborparkja, valamint egy koncertekre és színházi előadásokra is alkalmas színpad. Az udvar részét alkotja a tengerpart is. A két szárny között egy híd, melyen az esősebb, hűvösebb időkben közlekednek a Telenor alkalmazottai a két szárny között. Minden épületrész más-más színvilágot kapott, mindenhol találunk valami különlegeset – az egyik teremben egy kétórás történetet ábrázoló filmet vetítenek öt évig, a másikban több emeletnyi magas szobor fokozza az összhatást, és így tovább. A székház belsejében szinte minden fából van. A cég központjában handsfree-vel telefonáló szakemberek jelzik, most fontos megbeszélések zajlanak. A közeledő rolleres úriember a belső postát kézbesíti. A kívülálló számára is egyértelmű: ennél a cégnél minden úgy zajlik, ahogy azt elképzelték. Senkinek sincs saját asztala A 2002-es nyitásnál a cégnél még 7500 alkalmazott volt, ez a szám most 6000-re csökkent. A 6000 alkalmazottra azonban csak megközelítőleg 5000 asztal jutott úgy, hogy egyetlenegy asztalnak sincs gazdája. Mindenkinek megvan a maga területe – zónája –, melyben ahhoz az asztalhoz ül, amely éppen szabad. Noha sokkal kevesebb az asztalok száma, a termek nagy része sosincs tele. Ez a vezetők szerint annak a jele, hogy minden úgy működik, ahogy kell, mindenki végzi a munkáját. A főnöknek sincs külön helye, ő is ugyanígy talál magának ülőhelyet – természetesen saját zónájában. Úgy vélik, ez az első lépés a felé, hogy a felmerülő problémákat a lehető leghatékonyabban oldják meg. Minden nap végén le kell takarítani az asztalokat, hogy másnap, ha valakinek megtetszik az a hely, akkor oda ülhessen, és aznap azon a helyen dolgozhasson. Mindennap más hely, más-más kollégák, és naponta más iroda. Persze előfordul, hogy valaki többször ül ugyanarra a helyre, de nem ez a jellemző. A kis szekrényen túl mindenkinek jár egy hordozható számítógép és szükség szerint mobiltelefon. Ez a két munkaeszköz a meghatározó. Nincsenek papírhegyek, hiszen a dokumentáció és az archívum is elektronikus, a cég szerverére pedig bárhonnan rá lehet kapcsolódni. Erika elmondja, hogy Norvégiában közismerten jól működik a szociális rendszer. A Telenornál is meglátszik ez, hiszen a munkamódszer kidolgozói ügyeltek arra, hogy aki ennél a cégnél dolgozik, az mindig, és mindenkor jól érezze magát. S hogy ezt sikerült-e elérni, azt csak sejteni lehet. Valószínűleg a legtöbb közép-európai alkalmazott örülne, ha csak a tizedét kapná annak, amit a skandináv cég ad. Függőfotelban kényelmes a munka Az épületben mindenhol füg-gőfotelekkel találkozunk. Ezek nemcsak arra szolgálnak, hogy a kíváncsi látogatók egy fénykép erejéig beleüljenek, hanem arra is, hogy az alkalmazottak – ha csendre és nyugalomra vágynak – ezekben a ülőalkalmatosságokban végezzék munkájukat. De akinek még ezek a fotelek is kevésnek bizonyulnak a kényelemhez, azok a már említett tengerpartra is kimehetnek dolgozni, ehhez minden – technikai – feltétel adott. A cég ugyanis az egész tengerparton drótnélküli – Wirreless LAN – hozzáférést biztosított. De ha úgy van kedve az alkalmazottnak, vagy ha esetleg beteg a gyerek, akkor otthonról is dolgozhat. ĺgy nem lehet többé kifogás, hogy beteg a gyerek. Az épületben rengeteg tárgyalóterem van, némelyik egészen merész, jóformán „törökülős” székekkel van ellátva. Ezeket a kötetlenebb megbeszélésekre használják. Minden egyes tárgyalót a belső hálózaton keresztül lehet lefoglalni. Frissító és relax Délben az éhes informatikusok és dolgozók négy étterem közül válogathatnak, minden egyes étkezdének természetesen más-más a kínálata (van „egészséges” konyha, dél-európai konyha és természetesen norvég konyha). Egy ebédért 17 norvég koronát (egy norvég korona 4,90 szlovák korona) kell fizetniük. De a nap folyamán mindenki kedve szerint és korlátlan mennyiségben fogyaszthat ásványvizet és kávét – ingyenesen. És akinek úgy tartja kedve, beülhet a négy kávézó egyikébe is – itt is, ahogy az egész központ bármely pontján, lehet dolgozni, hiszen minden le van fedve drótnélküli hálózattal. És munka után édes a pihenés. Erre is gondoltak a munkamódszer kidolgozói, hiszen az egyik épületszárnyban egy egész fitness- és wellness-központ m?ködik. Lehet asztaliteniszezni, biliárdozni, szaunázni, er#síteni, fallabdázni... Abban egyetértenek a vezetők, hogy az új módszerre nehezen szoktak rá az alkalmazottak, ma már azonban mindenki tudatosítja, hogy ezek a változások a jó úton, a jövő útján megtett első lépések. Az első szakaszban ugyanis furcsa volt megszokni, hogy senkinek sincs saját asztala, nem hevernek papírhegyek sehol, hogy sem a kollégák, sem ők maguk nem telefonálhatnak az irodában – csak a folyosón vagy az erre a célra kijelölt úgynevezett csevegőszobákban. A norvég távközlési óriás vezetői szerint az alkalmazottak jól érzik magukat, ezt erősíti a tény, hogy a fővárostól, Oslótól mintegy tíz kilométerre lévő központból csak nagyon kevesen távoznak önként. A munkaidő kevesebb, mint nyolc óra, bár ezt szinte senki sem ellenőrzi, csak az a fontos, hogy a feladatul kapott munkát maradéktalanul elvégezze az alkalmazott. A tengerpart, a függőfotelek, a relaxációs lehetőségek és a sok egyéb juttatás, az évi néhány napos pluszszabadság, valamint a fizetések is mind-mind azt jelzik: ez a jövő munkahelye. Oslo, 2004 szeptember
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?