Kamcsatkán egyszerre öt vulkán aktív

Eszerint a Sivelucs, a Krimszkij, a Kljucsevszkoj, a Korjakszkij (Korják) és a Bezimjannij (Névtelen) fejt ki aktív tevékenységet.

A Sivelucs már egy ideje hamufelhőket bocsát ki, s a kutatók szerint bármely pillanatban várható egy újabb nagyobb kilövellés, amely a tengerszint feletti 10 kilométeres magasságba viszi fel a vulkáni hamut. Ezért a környező településeken hamuhullás várható.

A Krimszkij vulkán esetében ugyancsak hamufelhő kitörésére számítanak, s a felhő a számítások szerint mintegy 6 kilométeres magasságba jut majd fel.

A Bezimjannij kráterében folyamatosan nő a lávakupola.

A kutatók szerint a légi forgalmat mind az öt aktív vulkán esetében veszély fenyegetheti az aeroszolos hatások, illetve a hamu miatt, de a közeli települések biztonságban vannak, nincs ok az aggodalomra.

A Kamcsatka-félsziget a Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétezer éve alakult ki, amint a Csendes-óceáni-kőzetlemez az Eurázsiai-kőzetlemez alá bukott, amivel erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás még mindig észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő úgy nevezett Tűzgyűrű részeként Kamcsatkán jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengés.

Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a Világörökség listáján. A legmagasabb a Kjulcsevszkaja Szopka (4750 méter), míg a legaktívabb a Kronot-vulkán. A félsziget közepén fekszik a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.