Európa legveszélyesebb vulkánja: miért olyan félelmetes a Vezúv?

A vulkán körüli sűrű népesség

Az egyik legnagyobb probléma a vulkán közelében élő hatalmas népesség. Campania területe, ahol a Vezúv található, Olaszország egyik legsűrűbben lakott területe. Csak Nápolyban és környékén több mint hárommillió ember él, sokan közülük a lejtőkön vagy a vulkán közelében. Kitörés esetén ilyen nagy számú lakosság evakuálása hatalmas logisztikai kihívást jelentene. A szűk utak, a sűrűn beépített területek és a nagy népességkoncentráció azt jelenti, hogy egy váratlan kitörés esetén hatalmas bonyodalmakkal kell számolni.

A kitörések robbanásszerű jellege

A Vezúv egy rétegvulkán, ami azt jelenti, hogy kitörései általában nagyon erősek. A vulkán magas szilícium-dioxid-tartalmú lávát termel, ami a nagyobb viszkozitását okozza. Az ilyen láva lassan mozog, de nyomást hoz létre, ami heves kitörésekhez vezethet.

A leghíresebb példa erre a 79-es kitörés, amikor a vulkán hatalmas mennyiségű hamut és gázokat szabadított fel. Az ezt követő piroklasztikus áramlások órák alatt egész városokat pusztítottak el. Az ilyen típusú kitörések nemcsak a közeli településekre, hanem a tágabb térségre is veszélyesek, mivel a hamufelhő hatással lehet az éghajlatra és a légi közlekedésre.

Történelmi aktivitás és kiszámíthatatlanság

A Vezúv a világ egyik legjobban dokumentált vulkánja, aktivitása mégis kiszámíthatatlan. Az utolsó nagyobb kitörésre 1944-ben került sor, de azóta a vulkán nem mutat jelentős aktivitásra utaló jeleket.

A viszonylagos nyugalom hosszú időszaka megtévesztő lehet. Számos, évek óta szunnyadó vulkán váratlanul és nagy erővel tört ki. A vulkán szeizmikusan aktív területen fekszik, és még mindig fennáll a veszélye annak, hogy a következő kitörés erősebb lehet, mint amire a jelenlegi generáció emlékszik.

Piroklasztikus áramlások

Az egyik legveszélyesebb jelenség, amit a Vezúvhoz hasonló vulkánok produkálnak, a piroklasztikus áramlások. Ezek forró gáz, hamu és kőzetdarabok hatalmas tömegei, amelyek óránként akár több száz kilométeres sebességgel mozognak.

A 79-ben bekövetkezett robbanás során a piroklasztikus áramlások Pompejibe és Herculaneumba csapódtak, percek alatt vastag hamuréteg alá temetve a városokat. Egy újabb kitörés esetén egy hasonló jelenség hatalmas emberáldozatokat követelhet, mivel a lakosság nagy része olyan területeken él, amelyeket elérhetnek az ilyen áramlások.

Másodlagos természeti katasztrófák kockázata

A Vezúv nemcsak közvetlenül vulkánként jelent veszélyt, hanem más természeti jelenségekkel összefüggésben is. Egy kitörés földrengéseket válthat ki, amelyek tönkretennék az infrastruktúrát és megnehezítenék az evakuálást.

Egy másik kockázatot jelent az iszapár – jávai nyelven lahar –, a gyorsan mozgó víz-, hamu- és törmeléktömegek, amelyek a hegy lábánál lévő településeket lephetik be. A vulkán közel van a tengerhez, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb kitörés kisebb szökőárt okozhat, ami a part menti területeket fenyegetné. (magazin.pluska.sk)