Kaiser, a móri ártatlan

Kaiser Ede a Móri ártatlan című börtönnaplójában - amely az ellene folytatott eljárás jogi megközelítésű leirata - a móri bűncselekmény nyomozása során felmerült és az ellene felhozott bizonyítékok, tanúvallomások ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. Kötetében arra a következtetésre jut, hogy az őt felismerő tanúk - ahogyan ő maga is - az igazságszolgáltatás hálójába kerültek.

A büntetését jelenleg a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben töltő fiatalember neve alatt megjelent könyvben az olvasható, hogy a korábban koronatanúként emlegetett és rá terhelő vallomást tevő Kiglics Attila "miután felmarkolta a 25 millió forint nyomravezetői díjat és az igazi elkövetők kézre kerültek, nyomtalanul eltűnt". Hozzáteszi: sem jogi lehetőség, sem gyakorlat nincs arra, hogy az adófizetők pénzéből kifizetett összeget visszaköveteljék tőle. Kaiser szerint azonban ez az összeg "aprópénz" ahhoz a másfél milliárd forinthoz képest, amit erre az ügyre fordítottak a hatóságok.

"Az igazi elkövetőkhöz vezető fegyvereket - a rendőrség által titkoltan - már 2006 októberében megtalálta" az a kincskereső, aki jelenleg is pereskedik a kitűzött díj kifizetéséért - olvasható a könyvben. Az NNI a fegyverek megtalálása után egy sajtótájékoztatón decemberi bejelentésre hivatkozott.
A szerző szerint habár már nem őt, hanem Weiszdorn Róbertet és az időközben öngyilkosságot elkövető társát tartják a hatóságok a móri bűncselekmény elkövetőinek, ő  továbbra is ezért a bűncselekményért tölti büntetését, a mellette tanúskodók ellen pedig továbbra is hamis tanúzás miatt folyik eljárás.

Kaiser Ede szerint nincs hír arról sem, hogy mi lett azzal a közúti ellenőrzést végző rendőrrel, aki a helyszínről menekülő két gyanúsítottat igazoltatta, majd elengedte. Hozzátette: az ellene folytatott nyomozást vezető és irányító magas rangú rendőrök "jelenleg is a helyükön vannak és rendszeresen nyilatkoznak a televízióban", a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyész ugyanabban a beosztásban van, az ügyben első fokon eljáró bírót legfelsőbb bírósági bírónak nevezték ki, a jogerős ítéletet kimondó bíró pedig egyetemi előadásain "a mai napig hangoztatja, hogy a móri ügyben annak idején európai uniós szintű döntés született".

A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablással először két másik fiatalembert hozott összefüggésbe a rendőrség, majd a bűncselekmény után néhány héttel Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezték meg lehetséges elkövetőként. Kaisert előbb 2004 decemberében a Fővárosi Bíróság, majd 2005 októberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is bűnösnek találta és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Hajdú László esetében új eljárás lefolytatását írta elő a táblabíróság, ebben első fokon 2008 októberében felmentették a móri vádpont alól.

A Nemzeti Nyomozó Iroda 2007 januárjában jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, majd egy hónappal később őrizetbe vettek két embert: Weiszdorn Róbertet és az azóta az előzetes letartóztatásban öngyilkosságot elkövető társát. Az újabb gyanúsítottak elfogásával kapcsolatos bejelentésre Kaiser Ede könyvében azt írta: "abban a pillanatban újjászülettem".

A bejelentés után Kaiser Ede védője kezdeményezte a perújrafelvételt, a perújítási tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött meg. Ennek során az ügyész tavaly októberben bejelentette: Kaiser Edének nincs köze a móri ügyhöz. A perújrafelvételi tárgyalás során még nem született ítélet.

Kaiser Ede kedden áll ismét bíróság elé amiatt az ausztriai pénzváltó sérelmére elkövetett rablás miatt, amelynek zsákmányára hivatkozott akkor, amikor az eljárás során azt kérdezték tőle: a móri bankrablás után miből volt pénze.