Ha a partnerek nem tudják megbeszélni egymással mindazt, ami foglalkoztatja őket, csak idő kérdése, mikor romlik meg kapcsolatuk. Ha belelátnának egymás gondolataiba, észrevennék, mennyire félreértik egymás jelzéseit.
Igenis beszélni kell!
Sok nő elvárná, hogy férje magától is tudja, mi a jó neki. De ha már mondania kell, hogy mi legyen, akkor semmi sem az igazi. Az ilyen nő számára kínos lehet a gondolat, hogy a férj most „megrendelésre dolgozik“. A lelkileg feszült helyzetben pedig nem lehet mámoros a szerelem, de ez még nem azt jelenti, hogy nem volt értelme szólni. Ellenkezőleg: az első vallomást további őszinte vallomásnak kell követnie. ĺgy lassan lépésről lépésre bomlik le a házastársak között a hallgatásból rakott fal. A szenvedély pillanataiban jöhet el az őszinteség ideje. Akik már régóta kínlódnak azzal, hogy nem tudják megbeszélni szexuális életüket, gyakran úgy érzik: mindig rosszkor és mindig rossz szavakat mondanak. A rosszul megválasztott szavak problémáját egyszerűbb kezelni. Egy tartós kapcsolatban többek között az a jó, hogy már ismerjük a párunk ízlését, s tudjuk, milyen stílusban lehet vele szót váltani az érzékenyebb kérdésekről. Van, aki a vérbő humorra vevő, s van, aki az illedelmes és szakszerű körülírásokat meri csak végighallgatni.
A szakember szerint teljesen biztos módszer nincs, hogyan kerülhetjük ki, hogy partnerünk esetleg egy várható őszinte beszélgetés elején nem pattan fel, nem rendez jelenetet, nem ugrik azonnal a falnak vagy nekünk. Egy biztos: aki tényleg szereti a másikat, ezen a kis lelki kavarodáson hamar túlteszi magát. Ha pedig csupán néhány éjszakára szól a kapcsolat, a partnernek egyenesen kötelessége, hogy ne várjon el semmit tőlünk – hiszen mi sem várunk el tőle semmi különöset. Igaz, van néhány biztos viselkedésmód, amely az ágyon kívüli életben is beválhat. A legfontosabb: a legfontosabb egy beszélgetésben, hogy tudjunk hallgatni. Őszintén, odaadóan. Természetesen ilyenkor nem a madarak csicsergését, esetleg a futballmeccset vagy a Barátok közt legújabb epizódját kell hallgatni, hanem két füllel a másikat, úgy, hogy az is észrevegye: őt hallgatjuk. (origo)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.