Idén már jelentősen növekszik a vetésterülete

Az Európai Unióban a spanyol, német, francia, portugál és cseh kukoricatermesztők után 2006-ban nálunk is megkezdték a genetikailag módosított kukorica termesztését. Miután a jogszabályok nálunk is lehetővé tették ezeknek a növényeknek a termesztését és forgalmazását, idén három helyen, összesen 30 hektáron szereztek tapasztalatokat a kukoricamollyal szembeni ellenálló képességgel rendelkező MON 810-es kukoricával, amelyet az uniós előírások is erre a célra alkalmasnak tartanak. Ezt az ún. Bt-kukoricát például 1998 óta vetik Spanyolországban, ahol a leginkább elterjedt a génmódosított növények termesztése.

Boros Imre tardoskeddi agrárvállalkozó szintén egy spanyolországi tanulmányúton ismerkedett meg vele, s miután felkérést kapott a növény hazai termesztésére, habozás nélkül beleegyezett. A DKC4442 YG (YieldGard) kukoricából a társaság bajcsi parcelláján 10 hektárt vetettek. Agrotechnikai szempontból teljes mértékben a hagyományos termesztéstechnológiát követték, beleértve a trágyázás szintjét is. Ugyanakkor olyan speciális követelményeknek is meg kellett felelniük, amelyek a génmódosított növények termesztésekor kötelezően betartandók. A feltételek meghatározásakor a csehországi mintát vették alapul. Többek között ki kellett alakítaniuk a megfelelő izolációs távolságot a többi növényállománytól, hogy az esetleges nem kívánt megtermékenyítésnek a lehetőségét is kizárják.

„A vegetáció alatt folyamatosan kapcsolatban álltunk a vetőmagot forgalmazó Monsanto céggel, ugyanakkor a környezetvédelmi hivatal és az ÚKSÚP is rendszeres ellenőrzéseket tartott. A terméshozamot illetően alapvetően bejött a számításunk. A génmódosított kukorica ugyanazon feltételek között 24 százalékkal magasabb terméshozamot adott, mint a hagyományos termesztésű ugyanolyan genetikai alapálománnyal rendelkező beépített rezisztencia nélküli társa. Pénzben kifejezve ez a jelenlegi átlagos árakon hektáronként 3600 koronával növelte a bevételeinket, miközben egyértelmű volt, hogy az állomány nem szenvedett a kukoricamoly károsításától”, hangsúlyozta Boros Imre a decemberben tartott sajtótájékoztatón.

A génmódosított kukorica termesztését, illetve az erre kiválasztott termőhelyeket az év elején még meglehetős titkolózás fedte. Boros Imre szerint előzetes megegyezés alapján, amit a jogszabály is lehetővé tesz, a helyszíneket üzleti titokká nyilvánították, ezért nem hozták azonnal nyilvánosságra. De a környezetében nem volt titok, hogy milyen kukoricát termesztenek, s a betakarítás például Bajcson már nyilvánosan, mintegy 250 meghívott agrárszakember részvételével zajlott.

A Pőstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet Borovice-i kísérleti telepén szintén nyilvános betakarítás keretében értékelték az eredményeket. Dr. Ján Kraic a kutatóintézet munkatársa ugyancsak kedvező eredményekről számolhatott be. A kontroll-állományokhoz viszonyítva a rezisztenciával rendelkező Bt kukorica itt is 14 százalékkal jobb terméshozamot produkált. A kedvező eredmények nem csak a terméshozamokra értendők, hanem a kukorica minőségében is jelentős javulást értek el, lévén, hogy a csuhé alatti szemeket már nem károsította a kártevő lárvája.

Amint megtudtuk az eddigi kedvező tapasztalatok alapján jövőre például Boros Imre cége immár 400-500 hektárnyi területen tervezi az említett génkezelt kukorica termesztését, mivel az értékesítésben is meglehetősen jó lehetőségek mutatkoznak. Maga a cégvezető is meg van győződve arról, hogy a génkezelt kukorica termesztésében és kihasználásában komoly lehetőségek rejlenek. Egyrészt állati takarmányként, hiszen a károsítóktól mentes kukorica és a belőle készült takarmány mentes a különböző mikotoxinos fertőzésektől, másrészt a termék iránti keresletben a hazai bioetanol gyártás várható felfuttatása után a kukoricának várhatóan ezen a területen is tovább nő majd a keletje. (szil)