HĺRES EMBEREK – HĺRES SZTORIK

A legrégibb anekdota a matematika atyjáról, Püthagorászról terjedt el a köztudatban. Terjesztői alapiskolai matematikatanárok, akik a derékszögű háromszög törvénye kapcsán mindig elmondják az „igaz“ történetet. Eszerint amikor Püthagorász rájött a róla elnevezett törvényszerűségre, örömében ezer ökröt áldozott az isteneknek. A csattanó, hogy azóta rettegnek az ökrök a matematikától. A mesélő persze ezúttal a saját tanítványaira céloz. A legenda annyira hitelesnek tűnik, hogy akár igaz is lehetne. Csakhogy nem az: történelmi kútforrásokból tudjuk, hogy a Püthagorász és tanítványai hittek a lélekvándorlásban, emiatt nem fogyaszthattak húst, tehát ökröt sem sütöttek. Bár egyes korabeli rossznyelvek szerint e tilalom onnan eredt, nehogy véletlenül egyik volt kollégájukat egyék meg...

Heuréka! Nem meztelen!

Arkhimédészt az ókor legnagyobb fizikusát rokona, II. Hierón szirakuzai király annak megállapításával bízta meg, hogy az általa készíttetett, isteneknek felajánlott fogadalmi koronából nem csente-e el az ötvös az arany egy részét. A fogas kérdésen töprengő tudós a fürdőkádba szállván fedezte fel a nagyközönség körében csak a „vízbe mártott testként” ismert felhajtóerő-törvényt, így örömében meztelenül rohant végig hangos „Heuréka!“ (Megtaláltam!) kiáltásokkal Szirakuza utcáin. A tévhitet az ókor legnevesebb építésze, Pollio Vitruvius oszlatta el; a tízkötetes La arcitectura szerzője vagy másfél évszázad múltán feketén-fehéren bebizonyítja, hogy nem csupán amiatt nem kerülhetett sor a meztelen futkározásra, mivel a görög zseni nem szobatudós, hanem minden idők legjelesebb mérnöke, tehát gyakorlati ember volt, de amiatt sem, mert az aranymíves csalásának leleplezéséhez nem is volt szükség Arkhimédész törvényére, amelyet egyébként is jóval később fedezett fel.

Nagy Sándor ellógott órái

A nagyközönség körében ugyancsak ismert a mondás, amely szerint a királyok számára sincs külön út a matematikához. Az már kevésbé, hogy az ókori természettudományos világkép kialakítójától, Arisztotelésztől származik, aki vásott tanítványát próbálta ezzel féken tartani. A tizennégy éves királyfinak esze ágában sem volt tanulni, hiszen a kardforgatás jobban érdekelte. Hogy e férfias tevékenység iránti vonzódás nem átmeneti szeszély volt csupán, arra a legjobb példa, hogy négy év múltán ifjú hadvezérként megverte a görög seregeket, majd az elkövetkező tíz esztendőben elfoglalta Perzsiát, Palesztinát, Egyiptomot, Babilont és Indiát. Ekkor már Nagy Sándornak hívták. Viszont Arisztotelész intő szavai mélyen meggyökereztek emlékezetében: dicső hadi tettei mellett megalapítja a róla elnevezett Alexandria városát (rajta kívül még vagy hetvenet szerte a világon), az ókor legjelentősebb tudományos központját, amelynek többszázezer tekercses kézirattára civilizációnk legfontosabb kútfőjévé vált.

Michael Faraday adójövendölése

Az eredetileg könyvkötőnek tanuló Michael Faraday minden idők legnagyobb kísérleti fizikusává nőtte ki magát: megalapította az elektrokémiát és egyedül felfedezte az elektromágnesség csaknem minden törvényszerűségét. Tevékenységét a laikusok ámulata övezte. Erre a legjellemzőbb példa, hogy amikor 1832-ben az angol miniszterelnök felkereste kutatólaboratóriumában, az egyik készülékre mutatva megkérdezte: „Mire jó ez a szerkentyű?” Mire Faraday: „Fogalmam sincs, Sir, de annyi szent, hogy egyszer az Ön kormánya adót vet ki rá.” Igaza lett: 1880-ban bevezették a villamos áram termelésére az adót a szigetországban. (oz)