Hívőtoborzás apróban

A recski plébános azért választotta az invitálásnak ezt a formáját, mert korábban a megyei lapban sikeresen kampányolt a rózsafüzér-imádság mellet. Darabánt Sándor elmondta, hálás a lapnak, amiért a vegyes rovatban hozta a hirdetését, mert így többen felfigyelnek rá. „Nézze, ha 200 ezren olvassák a lapot, akkor 2000 megtalálja ezt a hirdetést, 200 elgondolkodik rajta, 20 pedig meg is fogadja” – érvelt módszere mellett Darabánt Sándor, aki bevallotta azt is, hogy mégiscsak inkább a Magyar Nemzetben hirdetett volna, de nem találta meg Egerben az irodájukat. A plébános szerint fontos lenne, hogy több hívő használja az „olvasót”, „mert az elmélkedő imádsággal könnyebb behatolni az Örömhír legfontosabb titkaiba”.

A Rózsafüzér imádkozás a XV. század második felében terjedt el. Kezdetben csak a katolikus szerzetesek gyakorolták, de később sok szerzetesrend és társaság ajánlotta a híveknek a rózsafüzért. Ma reneszánszát éli a rózsafüzér imádság, melyet más formában gyakoroltak már az ókori egyiptomiak is: búzaszemeket vagy kavicsot használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohászok ritmikus lüktetését. A pápák régóta szorgalmazták a rózsafüzér imádságot. Az imamódot először IV. Sixtus pápa hagyta jóvá 1478-ban. Ma II. János Pál pápa is fáradhatatlan a rózsafüzér imádság terjesztésében: a Vatikáni Rádió hullámain keresztül személyesen imádkozza elő a rózsafüzért.

„II. János Pál pápa idén hirdette meg a rózsafüzér évét. Ennek ellenére sajnos még mindig kevesen gyakorolják az elmélkedő imádságnak ezt a fajtáját. A 2000 hívő közül rendszeresen mintegy 30-an hoznak rózsafüzért a templomba. Ezért gondoltam, hogy a magam szerény módszereivel, én is népszerűsítem ezt az imádkozási formát” – fejtegette a lelkész. A plébános semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy nyomatékosan kéri a híveket, hiszen „Medgyessy Péter is kérheti nyomatékosan Orbán Viktort, hogy ne akadályozzon meg valamit”. Csak azt sérelmezi, hogy a szöveget nem helyesen jelentette meg a lap: kötőszó helyett névelőt írtak. „De nincs semmi probléma, kérni fogom őket, hogy ingyenesen jelentessék meg még egyszer, a helyes szöveggel.”