Helyzetjelentés a kárpátaljai magyarságról

A gyergyóremetei Frater György iskola vendége volt Füzesi Magda beregszászi költőnő, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője, majd pedig a Salamon Ernő Irodalmi Kör látta vendégül Gyergyószentmiklóson.

A bemutatkozáson és a kárpátaljai léthelyzetet is sugalló versek felolvasásán túl, Füzesi Magda ismertette a kárpátaljai magyar irodalom fejlődését a kezdetektől, majd kitért a Pánsíp és Hatodik Síp folyóiratok szerepére. Elmondta, hogy ma Kárpátaljának – ahol a 2001. decemberi népszámlálás szerint 151 500 magyar él – tíz magyar írószövetségi tagja van, közülük három József Attila-díjas.

A kárpátaljai magyar oktatásra, megtudtuk, hogy Bereg, Ung, Máramaros és Ugocsa történelmi vármegyék területein összesen 96 magyar iskola működik, három református, egy római katolikus és egy görög katolikus magyar tannyelvű gimnázium is, amelynek végzettjei 90 %-ban tovább tanulnak. A magyar tannyelvű iskolákban tanítják az ukrán nyelvet, hátrány a nem megfelelő tankönyv és az, hogy az ukrán ajkú tanár gyakran nem tud magyarul, ezért jó lenne, ha a Beregszászon 8 éve működő tanárképző főiskolán magyar gyermekeknek ukrán nyelvet tanító tanárokat is kiképeznének. Érdekesség, hogy a mai felnőtt generáció még orosz nyelvet tanult az iskolában, nem ukránt, és ma is ezzel a nyelvtudással kényszerül boldogulni Ukrajnában. Az életszínvonal a romániainál is alacsonyabb, az átlagfizetés 300 hrisnya, ami 12 000 forintnak felel meg, s annak ellenér, hogy Kárpátaljára is érkeztek külföldi befektetők, s az utóbbi időben több mint 1000 közös vállalkozást jegyeztek be, 26 000 a munkanélküliek száma. A romániai helyzethez hasonlóan szép számmal vállalnak vendégmunkát Magyarországon, sokan munkavállalási engedély nélkül. A magyarországi tartózkodási vízum rendezéséhez a Magyar Konzulátus egy kihelyezett ügyfélfogadó irodája működik Beregszászon. Virágzik a határ menti kereskedelem is. Azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak és szereznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, ritkán térnek vissza szülőföldjükre, részben, mert diplomájukat otthon nem ismerik el, vagy mert megszokták a magasabb életszínvonalat. A Beregszászi Tanárképző Főiskola kivételével a többi karon csak ukrán nyelven tanulhat az ifjúság, de bárhová magyarul felvételizhet.

A kis fizetések és nyugdíjak mellett a kárpátaljaiak megélhetési forrása a háztáji kisgazdaság. „Még szerencse, hogy ott volt a kapa, meg az anyaföld, s a nép – hiszen ez a túlélés törvénye – a szélben kemény talpával megfogódzik, s megmarad.” – írja Füzesi Magda, Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent című tanulmányában.

A nehéz sorban élő és az uniós csatlakozásból egyelőre kirekesztett kárpátaljai magyarság gondjait tetézik a vízumkényszerek, amelyek elszakítják a többi magyar nyelvterülettől: Füzesi Magda a budapesti román nagykövetségen 16 napra kapott beutazási vízumot Romániába, amelyért 40 eurót fizetett, és figyelmeztették, nehogy túlhaladja a 16 napos határidőt. (G. É. E.)

Behintem hajnallal magam,

nem bujdoshat szüntelen

a lelke rejtelmeiben

kinek

hazányi gondja van.

(Füzesi Magda: Gondban)

Füzesi Magda

A nyolckötetes költőnő 1994-től, bekapcsolódva a Teológiai Doktorok Kollégiuma néprajzi szakosztályának munkájába, néprajzi és honismereti dolgozatokat is írt, 1998-ban nyert felvételt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem doktorjelölti képzésére, majd 2003-ban a Magyar Köztársaság Tancsics Mihály-díjjal tüntette ki. Legutóbbi verseskötete A bohóc dala címel jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, ugyanabban az évben látott napvilágot Ketten a kabátban című gyermekverskötete a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál.