Hatvan év alatt elfogyhat a termőtalaj a világon

John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.
Crawford becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató.
Ha nem teszünk drasztikus lépéseket, a világ termőtalaja akár 60 éven belül is eltűnhet. Ez az élelmiszerárak megugrásához és globális élelmezési válsághoz vezethet - idézte Crawfordot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).
Az európai talaj a kíméletesebb földhasználat miatt valamivel tovább, mintegy 100 évig is kitarthatna, valójában azonban a növekvő népesség okozta keresleti és a világszerte erodálódó földek által kiváltott kínálati nyomás hatására valószínűleg már előbb kimerül.
"Nem túlzás azt állítani, hogy a termőtalaj a legértékesebb erőforrásunk, ... ám jelenleg képtelenek vagyunk biztosítani fennmaradását a gyermekeink számára, nem is beszélve az unokáinkról" - mondta Crawford.
A kutató szerint a talajt kevesebb szántással, pihentetéssel kell óvni, ám a talajminőség javítása évtizedeket is igénybe vehet. A biogazdálkodásról úgy vélte, hogy a megoldás egyik eleme lehet, ugyanakkor kijelentette: "nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen módszerekkel az egész népességet élelmezni lehetne, az időben növekvő igényekről nem is szólva".
A legfrissebb előrejelzések szerint a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról 2050-re több mint 9 milliárdra nőhet. A tavalyi gabonaválság során a búzakészletek 30 éves mélypontra kerültek, miután a búza és rizs iránti kereslet az elmúlt hét évből hatban túlszárnyalta a kínálatot. A szárnyaló gabonaárak a világ több országában is társadalmi feszültségekhez vezettek.