Hatalmas átverések Szlovákiában

Egy fiatal női hang kezd beszélni angolul, erős akcentussal: „Hello, cégünk új embereket keres.” Nem válaszolok, a nő folytatja. Nyilvánvalóan egy részmunkaidős állásról van szó, ami különböző szolgáltatások felülvizsgálatát jelenti. Ha érdekelne, a kollégája majd felveszi velem a kapcsolatot a részletekkel. Gondoljam át a dolgot, és jelentkezzek.

A telefonhívás után kíváncsi vagyok, hogyan működik ez az átverés. Ha úgy döntenék, hogy elfogadom az állítólagos munkát, akkor biztosan további információt akarnak tőlem a szerződéshez. Lehet, hogy személyazonosság-lopásról van szó? „Igen, lehet. A csalók gyakran telefonhívások, sms-ek, közösségi oldalak és e-mailek segítségével jutnak személyes adatokhoz, amelyekkel aztán visszaélnek” - válaszolta kérdésünkre Roman Hájek rendőrségi szóvivő. 

Különböző csalások

A bűnözők megpróbálják ellopni mások adatait, hogy online bűncselekményeket vagy pénzügyi csalásokat kövessenek el. „Például számlát nyithatnak az ön nevében egy kriptopénzváltónál vagy banknál, és az ön személyazonossága alatt utalhatják át a bűncselekményből származó bevételt. Egy nap a rendőrség bekopogtat az ajtaján, és közlik önnel, hogy bűncselekményt követett el, de ön semmit sem tud róla” - mondja Karol Suchánek, a Websupport biztonsági és adatvédelmi cég menedzsere.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a csalás egy másik fajtája is előfordulhat. A támadók ugyan jutalmat ajánlanak au együttműködésért, de van egy feltételük: először egyfajta regisztrációs díjat kell fizetnünk digitális valutában. Természetesen amint fizetünk, azonnal megroppan alattuk a talaj. 
Nem ez a pakisztáni csalók egyetlen módszere. Ők profik, akik alkalmazkodnak a közönségükhöz. Az indiai távközlési minisztérium néhány napja hívta fel a figyelmet a telefonhívásokra. A hívók a tárca nevében azzal fenyegették meg az áldozatokat, hogy kikapcsolják a telefonvonalaikat, illetve figyelmeztették őket, hogy mobilszámukat illegális tevékenységekre használják fel. A probléma megoldásához szükségük volt a személyes adataikra. Ez ismét személyazonosság-lopás volt.

A valós üzlet

Nem csak a pakisztáni számoktól érkező hívásokra kell odafigyelnünk. Az elmúlt hetekben egyre több olyan csaló tűnik fel, aki például Argentínából, Thaiföldről vagy Nigériából hív. Ezek is állásajánlatok, és személyes adatokat vagy regisztrációs díjat akarnak kicsikarni a hívott félből. Érdekes módon ezek a csalók mind a WhatsApp alkalmazást használják.

Ez a program szintén egy számítógépen fut, ami lehetővé teszi számukra, hogy automatizálják az egész csalási folyamatot, másolatokat készítve egy előkészített szkriptből. Az önnel kommunikáló látszólag egyetlen személy mögött a valóságban több ember rejtőzik. Felváltva dolgoznak, ami telefonon bonyolultabb lenne” - magyarázza Suchanek.
Hozzáteszi, hogy a WhatsAppon keresztül ingyenesen tudnak telefonálni és sms-ezni is. Olyan marketingesekről van szó, akiknek a becsületes üzletemberekhez hasonlóan minimalizálniuk kell a költségeiket és maximalizálni a nyereséget. Ez a program még egy előnnyel jár számukra. „Kutatások szerint, ha valaki ismeretlen számról kap sms-t, azonnal azt gondolja, hogy átverésről van szó. Amikor azonban ez az üzenet a fent említett alkalmazáson keresztül érkezik, a címzett úgy érzi, hogy az sokkal inkább legitim” - teszi hozzá Suchanek.

Nem vesztegetik az időt

A hitelesség érdekében a csalók amerikai hangzású kereszt- és vezetéknevet választanak maguknak. A fiatal nőt, aki Pakisztánból hívott minket, állítólag Heather Carternek hívták. A nigériai személyt Ariel Pickettnek hívták, az argentin személyt pedig Susanna Clementsnek. Az utóbbi profilján két fehér ruhás nő képe volt, amint egy fotósnak pózolnak. Ariel Pickett viszont keresztbe tett karokkal, fekete zakóban állt a fotón.

Bár a pakisztáni és argentin csalók azt állították, hogy van időm, a számuk néhány nap múlva már nem élt. Suchanek szerint nem arról van szó, hogy elhanyagoltak volna. Feltételezi, hogy a szóban forgó számokat a csalók hosszú ideig használták, de miután a WhatsApp-felhasználók jelentették őket, a Meta csoport mögött álló cég letiltotta a számaikat. 

A biztonsági szakértő szerint a csalóknak nem mindig van türelmük. Nem akarnak olyasvalakinek írni, aki nem kommunikál velük, vagy éppen ellenkezőleg, túl sokat kérdez és okoskodik. „Ilyenkor kisebb az esélye annak, hogy kirabolják őket, nem akarják az idejüket vesztegetni. Inkább egy másik emberrel foglalkoznak, akit könnyebb becsapni”. 

Óvatosan a számokkal

Egy adott bűncselekmény lehet egy már korábban is létező bűncselekmény folytatása is. Vajon honnét szerzik meg az ember számát? Suchanek szerint eg egy korábbi adatlopással. A hackerek például betörtek egy olyan webáruházba, amelynek a biztonsága nem volt megfelelő, és az onnét megszerzett adatokat egy illegális online piactéren értékesítették.

„Ez az üzlet egy másik dimenziója. Tegyük fel, hogy egy pakisztáni csoportnak ezer új ügyfélre van szüksége, ezért tíz dollárért megvesz ezer számot hackerektől” - mondja a biztonsági szakértő. Az online boltok azonban nem az egyedüliek ezen a vágóhídon. A személyes adatokat általában a postaládákból is ki tudják szedni a számítógépes kalózok.

Jelentse az esetet

Ezek az átverések annál is veszélyesebbek, mert a mai munkaerőpiacon, ahol a világjárvány óta a home office általánossá vált, sok hasonló ajánlattal lehet találkozni. Némelyikük törvényes. Sokan kaptak már üzenetet a Facebookon vagy a LinkedIn-en egy valódi cégtől, és nehéz különbséget tenni egy átverés és egy valódi munkáltató között.

Mit tegyünk, ha áldozattá válunk? Mindenképp a bűnüldöző szervekhez kell fordulnunk. „A rendőrség a csalók nyomába eredhet, de a lehetőségek korlátozottak, a nyomozás pedig összetett. Javasoljuk, hogy tegyen büntető feljelentést az összes releváns bizonyítékkal együtt” - magyarázza Hajek.

Az elkövetők felkutatása olyan országokban, mint Pakisztán, nagyon nehézkes. „Bonyolult összekapcsolni az áldozatokat a támadókkal, amikor azok a világ ellentétes végén vannak. A csalók elfogásának esélye alacsony” - részletezi. Szerinte azonban még így is érdemes büntetőfeljelentést tenni. Ha 10 000 becsapott állampolgár jelentkezik Európa-szerte, a rendőrök motiváltabbak lesznek az ügy felderítésében. Az Interpol ezután lépéseket tehet, és kapcsolatba léphet az érintett ország hatóságaival. 

Milliós károk

Szlovákiában van egy helyi átverés is, amely egyre nagyobb gondokat okoz. „Az általunk rögzített leggyakoribb esetekben a csalók rokonoknak vagy hatósági személyeknek adják ki magukat, és pénzt kérnek egy vészhelyzet, például autóbaleset kezelésére” - mondja a rendőrség szóvivője.
Ezek a telefonhívások gyakran olyan időseket céloznak meg, akik nyomás alatt vannak, és egy élet megtakarításait adják át. Tavaly ilyen 182 esetet regisztráltak nálunk, amelyeknél az okozott kár meghaladta a 2,2 millió eurót. „Idén 29 bejelentést regisztrálunk több mint 330 ezer eurós kárral” - tette hozzá Hájek.
A rendőrség külön nem regisztrálja a telefonos csalásokat, csak az idősek ellen elkövetetteket. Megjegyzendő azonban, hogy tavaly 2 193 csalást regisztráltak, összesen közel 96,5 millió eurós kárral. Idén az első négy hónapban ez a szám 641 esetre emelkedett, 11,25 millió eurós kárral. (Plus7dní)