Harry Potter vagy Nyilas Misi?

Bár jó ideje egyértelműen a Potter-sorozat a nyerő a gyerekek körében, meglepetésre, némely klasszikust is szívesen olvasnak. Többnyire persze csak a kötelező olvasmányok köréből. Hogy abba mely könyvek tartoznak bele, központi rendelet nem szabja meg. A tanár a tantervhez igazítja a kötelezők évfolyamonként változó körét, emellett számos további szempontot is figyelembe vesz. Tekintettel kell lennie egyebek között a diákok olvasási szokásaira, szövegértő képességük fejlettségére és nem utolsó sorban akár még érdeklődési körükre is, mivel az elsődleges cél, hogy rászoktassák a gyerekeket a rendszeres olvasásra, ez pedig nem sikerülhet erőszakkal. Az általunk megszólított irodalomtanárok, pedagógusok mind kiemelték, a legfontosabb, hogy az iskola ne riassza el a nebulókat az irodalomtól. Ha kötelező olvasmány gyanánt vaskos, urambocsá’ unalmas, a mai gyerekeknek teljességgel idegen világot ábrázoló regények elolvasását írja elő számukra, könnyen előfordulhat, hogy a tanulók egy életre megutálják, és negatív viszonyt alakítanak ki az irodalommal.

Kincskeresés a könyvespolcon

A komáromi Eötvös utcai alapiskola harmadik évfolyamában idén például Móra Ferenc Kincskereső kisködmöne, a Vuk Fekete Istvántól és Erich Kästner A két Lotti című ifjúsági regénye volt a kötelező olvasmány. Markovics Ildikó alsó tagozatos pedagógus lapunknak elmondta, negyedikben a János vitéz, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye kerül sorra, ugyanígy de Saint-Exupérytől A kis herceg. Másodikban a Bambit olvasgatják a gyerekek: „A diákok többnyire kedvvel olvasnak, bár bizonyos művek befogadása gondot okoz a számukra. ĺgy volt ez például a Kincskereső kisködmönnel a régies nyelvhasználata miatt.” A tanulók olvasónaplót vezetnek, melyet kilenc-tíz, előre megadott kérdés alapján dolgoznak ki. Az Eötvös utcán általában nem jelent gondot a szövegértés a diákoknak, ebben nagy szerepe van az oktatásban alkalmazott munkáltató módszernek, az úgynevezett Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi és kommunikációs programnak. Az ismerkedés egy-egy nehezebben emészthető irodalmi alkotással azzal kezdődik, hogy a mű filmes feldolgozását tárják a tanulók elé, esetleg közösen olvasnak fel belőle részleteket.

Csekei Viktória magyar-angol szakos pedagógus ötödikeseket tanít magyarra, kötelező olvasmányként egyebek között Molnár Ferenc Pál utcai fiúk és Komjáthy István Mondák könyve című kötetét adta fel diákjainak. „Az év elején lediktáltam számukra egy sor könyvcímet, a lista tartalmazta a kötelező és az ajánlott irodalmat is. Nem akartam olyasmiket rájuk erőltetni, ami feltételezhetően távol áll tőlük, mint például a mostani diákjaimtól Jókai Mór regényei” – tájékoztatott Csekei Viktória. A pedagógus szerint a Pál utcai fiúk története általában véve pozitív visszhangra talált a tanulók körében. Néhányuknak ugyanakkor gondot okozott a mű mélyebb mondanivalójának megértése. „Érdekes módon, a szintén kötelezőként előírt görög és magyar mondák is megragadták a gyerekek figyelmét, úgy vettem észre, szívesen olvasnak efféle könyveket“ – mondta lapunknak a pedagógus.

Könnyű lebukni

Mivel az olvasónaplóban egyebek mellett kérdésekre is kell válaszolni, könnyen kiderül, valóban átrágta-e magát az adott művön a diák. A tanulók túlnyomó többsége becsületesen végigolvassa a kötelező irodalmat. Többen közülük az ajánlott művekbe is belekóstolnak, az évi három kötelező mellett további könyveket is elolvasnak, eltérő a teljesítőképességük. „A lényeg, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az olvasáshoz” – véli Csekei Viktória, aki szerint a lektűrtől sem kell feltétlenül tartani, ha az képes a diákokkal megszerettetni az olvasást. (-cz-e)